Helyi értékeink Károlyfalván

2012-ben az országgyűlés elfogadta a nemzeti értékek védelméről és a hungarikumokról szóló törvényt. 2013-ban elkészült a törvény megvalósítását szabályozó kormányrendelet. Ezt követően volt és van lehetőség arra, hogy a helyi, települési önkormányzatok helyi értéktárakat, a megyei önkormányzatok megyei értéktárakat hozzanak létre. 2013 nyarán Schweitzer Tamás képviselő vezetésével Sátoraljaújhelyen is megalakult a Helyi Értéktár Bizottság, hogy feltérképezze a helyi értékeket, s ebben a lakosság segítségét, ajánlásait is várják. 2014-2020 között pályázatok segítik a helyi értéktárakba felvett tárgyi és szellemi értékek megőrzését, életben tartását.

A helyi értékeket az alábbi szakterületenkénti kategóriákba sorolja a kormányrendelet:

a) agrár és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét , különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat és növényfajták;

b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz és fürdőkultúra;

c) épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;

d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés beleértve a kézműipart, kézművességet is szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés, gép és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy és áruszállítás;

e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;

f) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;

g) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;

h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátóipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel és italkészítési eljárások.

Most van tehát lehetőség, hogy saját magunk számára is tudatosítsuk,

- melyek azok az értékeink, amelyek már nem élőek, s nem is éleszthetők fel. Ezeket leírva, dokumentálva kell rögzítenünk, hogy megtartsuk közös emlékezetünkben, hogy szellemi munícióként szolgáljanak - összességében erre vállalkozott Károlyfalva weboldala: www. karolyfalva.hu

- melyek azok, amelyek még egészében vagy nyomokban megvannak, s mint ilyenek reálisan élő örökségként megtarthatók, megvédendők.

Ezeket szeretnénk itt most feltérképezni, s ajánlani a helyi német kisebbségi önkormányzat s a településrészi önkormányzat figyelmébe, a legfontosabbakat pedig a Sátoraljaújhelyi Helyi Értéktár Bizottság elé tárni, javasolni felvételüket a települési vagy tájegységi, megyei értéktárba.

Agrár és élelmiszergazdaság

1/ Sváb szalonna

Speciális bontással (egész táblában, karöltőre, húscsíkkal), pácolással és füstöléssel készített szalonna. Bár már kevesen tartanak disznót, sokan megveszik, s otthon dolgozzák fel. A szalonnapác receptje ismert, életben tartható és tartandó örökség, hisz a károlyfalvi sváb szalonnának híre van.

2/ Sváb ételek

Paszulygaluska, szalonnaszósz, tunkis lecsó, szalonna-káposzta, hidegmájas, bendő, … stb.

A receptek megvannak, egy-egy falunapon meg is főzik a közösség számára ezeket, életben tartható hagyomány.

Épített környezet - jellegzetességei hangsúlyozottan őrzik a XVIII. századi telepítés nyomait

1/ A falu település-szerkezete és településképe jellegzetes, s a korabeli épületek átépítésével, továbbépítésével is a mai napig fő vonalakban mutatja 18. századi, eredeti képét. Az eredeti telkek bár megosztással szinte megduplázódtak a kétszázötven év alatt, de ez is a 19. századi élet hangsúlyos nyoma a szerkezetben. A főutcán sajnos van már néhány olyan épület van, amely nem illeszkedik a településképbe.
Megőrzendő örökség a mindmáig egységesnek mondható településkép.

2/ Lakóházak, porták

A házakat és a melléképületeket a helyi kőbányákból fejtett építőkövek felhasználásával szabadon rakott falszerkezettel építették, a nyílászárók kereteit faragott kőoszlopokkal, keretekkel övezték. Alaprajzuk szerint hosszú házak, az udvar vonalában tagoltak, esetleg verandások.
A porták a paraszti gazdálkodás igényeinek alárendelten alakultak, gazdasági épületekkel a lakóházzal szemközt vagy annak folytatásaként.
A gazdálkodás megszűnése több portán a gazdasági épületek felszámolásához vezetett. Az átalakuló életmód magához alakítja a porták szerkezetét, ezért lenne ajánlatos a néhány régi formáját őrző ház, porta közül a legalkalmasabbat megvásárolni, s tájházzá alakítva összegyűjteni és megőrizni benne a mindennapi élet tárgyi emlékeit. Jelen esetben éppen eladó egy ilyen ház: a Rákóczi utca 49. sz. alatti. Ez a ház műemlékjellegű, védettség alatt áll, tehát a legalkalmasabb erre a célra.

A helyi értékek védelmét szolgáló mozgalom adta anyagi és eszmei lehetőségeket kihasználva kellene megoldani végre ezt a kérdést! Emellett szól az is, hogy ma már szinte minden település kialakította a tájházát, s a mi sváb voltunk, ilyetén sajátosságaink különösen megkívánnák ennek a még meglévő tárgyi örökségnek a megőrzését.

Nagyobb léptékben gondolkodva akár egy tájházegyüttes is kialakítható a Rákóczi u. 45-51. sz. házaiból, portáiból - vendégapartmanokkal a turizmust is fellendítendő.

3/ Kőfalak

A porták jellegzetes kőkerítésekkel vannak elválasztva. Több helyen épen, néhol nyomokban még fellelhetőek. Megőrzendő örökség.

4/ Csűrök

A telkek lezárásaként keresztbe épített, fából készült, paticsfalú csűrök már eltüntek. Egy kőből készült csűr áll még a Rákóczi utca 51. szám alatt teljes épségében, ez megőrzésre érdemes!

5/ Pincesorok

A szőlőgazdálkodás nélkülözhetetlen építményei a bor érlelésére és tárolására készült pincék. Jellegzetes elhelyezkedésűek a természetes terepadottságokat kihasználó pincesorok: az alsó-, középső- és felső pincesor. A bejárati részek s a mélybe vezető lépcsők mennyezete boltíves és kővel kirakott, a torok pedig tufába faragott. Egy család igényét általában egy két pince (5-10 hordó) elégítette ki. A három pincesor egyedinek számít a Tokaj-hegyalján, vadregényes, szép, kívülről rejtett látványosság. Bár a hegyoldalakon a kisparcellás, tőkés szőlőművelés megszünt, a „szoknyákon” telepített új szőlőkben a falusiaknak is van részük. Van, aki nem termel, csak vásárol szőlőt, s bort készít. A pincék kisebb része sorsára hagyva beszakadt, többségét azonban ma is használják, sőt a Nyitott pincék rendezvény már hetedik alkalommal volt 2014-ben megrendezve, és sok látogatót vonzva a felső pincesoron. Az un. „pincézés” ma is élő szokás, szabadidő eltöltés.

Mindenképpen megőrzendő örökség mindhárom pincesor!

Az alsó pincék nem is sor, hanem egy domboldalon több sorban, de nem szabályosan, bokrok-fák által rejtett pincedomb, közvetlenül a falu szélén. Vele szemben van a Bikarét nevű, önkormányzati tulajdonban lévő, jelenleg teljesen elhanyagolt, szemetes terület. Javasoljuk a területet kitisztítani, rendbetenni, s ott kialakítani a falu parkját, mely a pincékkel átellenben, velük együtt vonzó pihenőparkja lehetne a falunak.

6/ Templom és parókia

A falu Nepomuki Szt. János tiszteletére szentelt temploma (jellegzetes, a betelepülés emlékét őrző hagyomány az úton lévők szentjének tisztelete) az első, az út közepére épített templom 1877-beli átépítésével alakult ki a jelenlegi helyen és formában. A hozzá csatlakozó parókia (épült 1946) a falu legdominánsabb „városi” stílusú épülete, a falu mindenkori papjának megbecsülését jelzi. Mindkét épület – bár az egyházközség tulajdonában van – megőrzendő örökség. A parókia nem tölti eredeti funkcióját (nem lakik benne a plébános), ezért más funkciókat is lehetne adni neki, jobban kiaknázni a közösségi élet lehetőségeire. Amellett az egyházi élet tárgyi emlékeiből a parókia egy helyiségében állandó kiállítást kellene létrehozni.

7/ Útszéli keresztek

Az Ástékban (1955), a Ficckúton (1955), a templomkertben (1955), a bányácski úton (1947) és a Bányi-hegyen (1922) álló útszéli kereszteket a falu lakói, egy-egy házaspár illetve család állíttatta – általában Isten dicsőségére, az egyiket, a bányácski út szélén álló vaskeresztet pedig a II. világháború után, hogy annak borzalmai soha vissza ne térjenek. Ennek felirata már alig olvasható, megérett a felújításra. A népi vallásosság kőbe vésett emlékei

8/ Iskolaépület

Az iskolát 1863-ban építették, mindvégig osztatlan tanítás folyt benne, egészen 1983-ig. Akkor megszünt a tanítás, a gyerekek a sátoraljaújhelyi iskolákban tanulnak. 10 évi szünet után 1993-ban óvoda kezdte meg működését benne. Az iskolában két tanterem volt, s két tanítólakás, udvar és iskolakert tartozott még hozzá. Az épület, bár részleteiben átalakult, áll, és nevelési intézményként funkcionál.

9/ Temetőkert

A temető két oldaláról jellegzetes kőfallal kerített terület az alvégen, benne az utolsó 100-150 év halottainak emlékével, régi sírkövekkel, vaskeresztekkel, a régi temetőkereszttel, a Károlyfalváról elszármazott papok sírjaival, és a második világháborúban a környéken meghalt katonák sírjaival. Az egyházközség tulajdonában és működtetésében, az egész falu gondozásában közösen örzött örökség.

10/ Kocsma és bolt

A falu másik közösségi tere a kocsma és vegyesbolt ami csak elhelyezkedésében (többször átépítve, mindenkori történelmi környezet szerinti üzemeltetővel: „Hangya” szövetkezet, ÁFÉSZ, majd privát tulajdonban) utal a hajdani faluközösségben elfoglalt szerepére. Jelenleg magántulajdonban van, s nem is üzemel. Kívánatos lenne, ha megfelelő gazdára találna, aki eredményesen működtetni tudná.

Ipari és műszaki megoldások

1/Tűzoltószertár, tűzoltókocsik. Mindkettő megvan, az építmény és két tűzoltókocsi. Felújításra vár, s a meglévő tűzoltószertárban kiállíthatók.

2/ Szővőszék, fonalfelvető – magántulajdonban, valamely leendő közösségi térben elhelyezve. Ma még élnek, akik működtetni tudják, élő hagyománnyá tehető

Kulturális örökség

1/ A falu neve: Károlyfalva, Karlsdorf

Az új nyilvántartásokból eltűnnek a résztelepülések nevei, központi adatbázisokban nyoma sincs, hogy Károlyfalva település létezik, nemhogy Karlsdorf.

2/ Lakodalmi szokások

Jól dokumentáltan rögzített hagyomány, amely az idő folyamán sokat változott, egyszerűsödött, át is alakult, modernizálódott. A dokumentáción túl sokat nem tehetünk érte, hisz magánügy.

3/ Templombúcsú
Az egyházközség Nepomuki Szent Jánost tiszteli védőszentjeként, az ő ünnepén, május 16-án, ill. a hozzá közeleső vasárnapon tartják a búcsút. Ilyenkor a szépen díszített templomban egy vagy több vendégpap résztvételével zajlik az ünnepi szentmise körmenettel, a templom körül játék és édességárusok kínálják portékájukat, ritkán előfordul körhinta, céllövölde is. A családok meghívják más helységekből a rokonaikat, az elszármazottak visszalátogatnak.
Délután a focipályán Alvég-Felvég vagy Nősök-Nőtlenek meccs van, régen este bál is volt.

4/ Fényképek
A 20. század családi magántulajdonokban lévő fényképhagyományát kívánatos minél teljesebben összegyűjteni és digitalizálva a virtuális világban megőrizni az utókornak; eredeti formában hozzájutni a felszámolódó, szétszóródó családi fényképekhez, s megőrizni azokat a majdani tájház gyűjteményében, mint a falu múltjának értékes lenyomatait, képi forrásait. Minden egészen személyesnek gondolt és rossz minőségű kép is egy darabot tükröz a falu közös múltjából, feltétlenül megőrzendő örökség! Ezúton is kérünk mindenkit, adja kölcsön a családi fényképalbumot a honlap számára digitalizálásra!

5/ Ragadványnévkincs

A falunak a 20. század folyamán (s annak előtte is, csak azt nem őrizte meg mind az emlékezet) gazdag ragadványnévkincse volt, ami a sok hasonló vezeték- és keresztnév miatt alakult ki. A generációkon keresztül öröklődő névanyag egy része még ma is él. Szakdolgozati munka is feldolgozta a témát tanulmánnyal és adattárral, rögzítve van a honlapon is.

Természeti környezet

1/ Régi kirándulóhelyek

Szép régi kirándulóhelyeink tulajdonjogilag Sárospatakhoz tartoznak. Egy részüket az erdő teljesen elfoglalta (Borsos pincék) de pl. a Hordóskút - maga a forrás - még megvan, rendben is van. Nem lehetetlen kitisztítani a környékét, visszaállítva a mellette lévő kis tisztást, s a faluból hozzávezető gyalogutat, akár autóúttá szélesítve.

2/ Turistautak a környéken, Ezeréves fa / Rákóczi fa

Az országos kéktúra és más, a Zempléni-hegységen futó turistaútvonalak haladnak el a falu északi-északnyugati oldalát övező hegyeken, hágókon. Ezek érintenek egy nagyon régi fát, a Hosszúhágón álló Ezerévesnek is mondott, Rákóczi-fának is nevezett tekintélyes tölgyet. Az erdészek is külön megbecsüléssel óvják, vigyázzák, hogy minél hosszabb életű legyen.

3/ Jegenyefasor a bányácski út mentén.

A Rudabányácskára vezető műutat az 1950-es évek elején építették. A kezdetben sík területen futó utat mindkét oldalon jegenyesorral szegélyezték. E jegenyékből már elég kis területen elég kevés van meg. Javasoljuk a foghíjak pótlását ill. a jegenyesor újratelepítését.

4/ Nyilazói kőbánya

A Hosszúhágótól a Pusztadélőn át jutunk a hajdani kőbányához, melyből a falu házai, épületei többségében épültek. A tágas fejtés itt eldugva őrzi 19. századvégi formáját, az akkori technikai lehetőségek, az emberi kézi munka nyomait. A természet érintetlensége a hajdani emberek munkájának nyomaival szerves egészet alkot.

5/ Források, kutak a határban

Bár már nem töltik be régi szerepüket a határban még meglévő források (ivóvíz biztosítása a határban dolgozó embereknek), és némelyik el is apadt, a hozzájuk vezető gyalogutakat, miután nem használják, benőtte a gaz - de még megvan és csörgedezik sok forrás: Hordós-kút, Templom-kút, Bánya-kút, Gábor-forrás, Csonka-kút, Nyúl-kút, Deák-kút, Bödön-kút. Régen kialakított formájukat is őrzik, szervesen hozzátartoznak mezőgazdasági múltunkhoz, s turistaútvonalak is érintik őket.

Turizmus és vendéglátás

1/ Nyitott pincék napja

2008 óta minden évben megrendezi a részönkormányzat a Felső pincesoron általában egy július-végi szombat délután ezt a rendezvényt, kialakult, stabilnak látszó vendégkörrel, amennyit a pincesor elbír. Általában 10-12 pincetulajdonos nyitja meg a pincéjét. A pincéket egy kicsit mindig alkalmasabbá teszik a gazdák a vendégfogadásra, de a messziről jött vendégnek a hagyományos, egyszerű gyertyás pince is érdekes. Kultúrműsor is színesíti a programot. Érdemes a megőrzésre a kezdeményezés, esetleg megfontolandó kiterjesztése a többi pincesorra is.

2/ Szüreti felvonulás

Évszázados, vagy még régebbi hagyomány, ez kapcsolódik a falu szőlőtermelő kultúrájához. Már az 1930-as évekből vannak fényképek szüreti felvonulásokról. Nincs feltétlen minden évben, de két-három évente ma is megrendezik, kissé évről évre változik, a szőlőművelés kulturájához, eszközeihez igazodva. Kívánatos, hogy megmaradjon, s a falu fiataljai játsszák benne a főszerepet, ne idegenek.

összeáll. Trifonovné Karajz Borbála, Trifonov Tamás 2015. március

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A benyújtott javaslatok:

Javaslat a

A településrészek – Károlyfalva (Karlsdorf), Rudabányácska (Banacka), Széphalom (Bányácska) - saját nevének megőrzése

Sátoraljaújhelyi Települési Értéktárba történő felvételéhez

Készítette:
Trifonov Tamás, Trifonovné Karajz Borbála
Károlyfalva, 2015. március 16.

I.

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Trifonov Tamás, Trifonovné Karajz Borbála

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Trifonovné Karajz Borbála

Levelezési cím: 4400 Nyíregyháza Kert u. 30 IV/17.

Telefonszám: 42/460-869

E-mail cím: tkborbala@gmail.com

II.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése: a településrészek – Károlyfalva (Karlsdorf), Rudabányácska (Banacka), Széphalom (Bányácska) - saját nevének megőrzése

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

 agrár- és élelmiszergazdaság	 egészség és életmód	 épített környezet
 ipari és műszaki megoldások	 kulturális örökség	 sport
 természeti környezet	 turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: településrészek, önkormányzatilag Sátoraljaújhelyhez csatolt községek

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

 települési

 tájegységi vagy

 megyei

 külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

A települések neve legfontosabb sajátjuk, legtöbb esetben a település eredetére, kialakulására utal, vagy fontos művelődéstörténeti jellemzőt rögzít. Az 1751-ben telepített Károlyfalva a telepítő Trautson herceg Károly nevű fiáról kapta a nevét: Karlsdorf. Széphalom nevét neves lakója, Kazinczy Ferenc alkotta az eredeti Bányácska helyett. Rudabányácskát 1490-ben nevezte Zsigmond király Aranylábú-Bányácskának, az 1755-ben rögzített Ruda Bányátska név is gyönyörű, hangulatos. Hosszúláz nevének beolvadása e három helységnév sorsát vetíti előre.

Ha már a nevét elveszíti valami, az előbb utóbb nincs is.

Sajnos valós probléma Sátoraljaújhely résztelepülései nevének elvesztése. Bizonyos keresőkben/adatbázisokban – egyre többen – már nincs is benne e falvak neve. A KSH helységnévtárában már csak mint megszünt településnevek szerepelnek, jelenleg Sátoraljaújhely egyéb belterületeként

Így több évszázados múltú települések kopnak ki lassan a közös emlékezetből valamiféle szabályozási/igazgatási hiányosság, mulasztás miatt.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Hasonló helyzetben lévő – egy nagyobb városhoz kapcsolt, önálló önkormányzattal nem rendelkező - helységek számos helyen (listán, adatbázisban) már „csak” egy város utcáiként léteznek. E mulasztásra hívjuk fel a figyelmet az értéktárba való felvétellel!

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Kováts Dániel: Sátoraljaújhely helynevei és történeti topográfiája. – Sátoraljaújhely, 2008.

Hauser Zoltán (alk.szerk.): Carolfalve Karlsdorf Károlyfalva. – Károlyfalva, 2001

http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_telep%C3%BCl%C3%A9sei:_K

http://www.ksh.hu/apps/hntr.kereses

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: http://karolyfalva.hu/

III.

MELLÉKLETEK

1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Javaslat a

Sváb lakóház és porta, tárgyi emlékek megőrzése a kialakítandó Tájházban

Sátoraljaújhelyi Települési Értéktárba történő felvételéhez

Készítette:
Trifonov Tamás, Trifonovné Karajz Borbála

Károlyfalva, 2015. március 10.

I.

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

3. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Trifonov Tamás, Trifonovné Karajz Borbála

4. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Trifonovné Karajz Borbála

Levelezési cím: 4400 Nyíregyháza Kert u. 30 IV/17.

Telefonszám: 42/460-869

E-mail cím: tkborbala@gmail.com

II.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése: Sváb lakóház és porta, tárgyi emlékek megőrzése a kialakítandó Tájházban

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

 agrár- és élelmiszergazdaság	 egészség és életmód	 épített környezet
 ipari és műszaki megoldások	 kulturális örökség	 sport
 természeti környezet	 turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Károlyfalva Rákóczi u. 49. sz. ház (vagy más e célra alkalmas megvásárolandó épület, pl. Rákóczi u. 45. sz. ház)

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

 települési

 tájegységi vagy

 megyei

 külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

A falu házait és a melléképületeit a 19. sz. folyamán a helyi kőbányákból fejtett építőkövek felhasználásával szabadon rakott falszerkezettel építették, a nyílászárók kereteit faragott kőoszlopokkal, keretekkel övezték. Az ablakokat faspalettákkal vagy kovácsolt vas-táblákkal védték. Alaprajzuk szerint hosszú házak, az udvar vonalában tagoltak. A porták a paraszti gazdálkodás igényeinek alárendelten alakultak, gazdasági épületekkel a lakóházzal szemközt vagy annak folytatásaként. Ezek jellegzetes eleme a szénapadláshoz ill. az istállóajtóhoz épített faszerkezetű szénatartó. A gazdálkodás megszűnése több portán a gazdasági épületek felszámolásához vezetett. Az átalakuló életmód magához alakítja a porták szerkezetét, ezért lenne ajánlatos a néhány régi formáját őrző ház, porta közül a legalkalmasabbat megvásárolni, s tájházzá alakítva összegyűjteni és megőrizni benne a mindennapi élet és a gazdálkodás tárgyi emlékeit. Jelen esetben éppen eladó egy ilyen ház: a Rákóczi u. 49. sz. alatti. (Egy hiányossága van: a régi szabadkéményes kemencét már ebben is elbontották, bár a boltíves helyiség változatlanul megvan.)

Grandiózusabb terv lehet egy tájházegyüttes kialakítása a falu közepén, a Rákóczi u. 45-51. sz. alatti házak együttesével. Mind a négy ház jelenleg régen lakatlan, az örökös tulajdonosok gondját viselik. A 45. és 49. sz. mindenben őrzi régi formáját, fehér meszelt falú, egyenes oromzatú, és régi berendezésben, tárgyakban, gazdasági eszközökben is gazdag. A 47. és 51. sz. ház már felújított, részben átalakítottt, de formájában a régi, gazdasági épületei sok régi eszközzel gazdagok, az 51. sz. házhoz tartozik az utolsó még álló csűr a faluban.

Az épületekben néhány vendég apartman kialakításával a turizmus is előmozdítható lenne, s a mostani tulajdonosok részére a jövőben szálláslehetőség biztosításával az eladási szándék is növelhető lenne.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A tájház kialakítása régen megoldandó gond Károlyfalván, hiszen ma már szinte minden település kialakította a tájházát, s a mi sváb voltunk, ilyetén sajátosságaink különösen megkívánnák ennek a még meglévő örökségnek a megőrzését. A tárgyi emlékek és a gazdálkodás eszközeinek összegyűjtése tekintetében az utolsó órában vagyunk.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Kavecsánszky Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete. – Miskolc : HOM, 1986.

http://karolyfalva.freeweb.hu/targyi_neprajz/epitett_korny.htm
http://karolyfalva.freeweb.hu/targyi_neprajz/eszkozok.htm

http://karolyfalva.freeweb.hu/targyi_neprajz/porta_magdus.htm 45. sz. ház
http://karolyfalva.freeweb.hu/targyi_neprajz/porta_hauserimre.htm 51. sz. ház

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: -

III.

MELLÉKLETEK

2. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja

A www.karolyfalva.hu falusi honlap fent említett oldalain bőséges képi illusztráció található

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Javaslat a

Károlyfalvi templom és parókia

Sátoraljaújhelyi Települési Értéktárba történő felvételéhez

Készítette:

Trifonov Tamás, Trifonovné Karajz Borbála

Károlyfalva, 2015. március 25.

I.

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Trifonov Tamás, Trifonovné Karajz Borbála

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Trifonovné Karajz Borbála

Levelezési cím: 4400 Nyíregyháza Kert u. 30 IV/17.

Telefonszám: 42/460-869

E-mail cím: tkborbala@gmail.com

II.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése: Károlyfalvi templom és parókia

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

 agrár- és élelmiszergazdaság	 egészség és életmód	 épített környezet
 ipari és műszaki megoldások	 kulturális örökség	 sport
 természeti környezet	 turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Károlyfalva Rákóczi u. 58. sz.

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

 települési

 tájegységi vagy

 megyei

 külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

A németföldről 1750-es években idetelepült családok döntően római katolikus vallásúak voltak. Az első templomot 1777-ben építették. 100 év múlva ezt lebontották, s az újat, a mait már az utcasorba, a keleti oldalra építették. A falu védőszentjének – talán idevándorlásuk emlékére – Nepomuki Szent Jánost választották. Stílusa egyszerű, klasszicista templomforma, a bejáratok kerete az akkoriban a falusi házaknál is alkalmazott szépen faragott kő keret és áthidaló. A templom egyhajós, közepe táján 2 mellékoltárral, bejárata illetve előtere felett kórussal, orgonával, a toronyban harangokkal, tetején gömbbel, afelett kereszttel. A tető és a torony bádoggal fedett. Az orgonát 1878-ban vásárolták.
A toronyban három harang van. Még a régi templomba 1795-ben öntettek harangot, melynek átmérője 42,5 cm, domborművei: kereszt és Nepomuki szent János egész alakban. A harang koronájának fülei emberfej alakúak. Feliratai: „SUMPTIBUS ET PER USU KÁROLYFALVA 1795” (Károlyfalva költségén és használatára 1795) „FVSA FVM PER ROSALIA IŰSTEL AGRIAE”. (Jüstel Rozália egri műhelyében öntötték). 1922-ben újra harangot állítottak. Ezt Seltenhofer Frigyes Fiai harangöntő gyárában öntötték Sopronban, súlya 220 kg, domborműve Szűz Máriát ábrázolja. Felirata: „Isten dicsőségére és a boldogságos szűz tiszteletére adományozták a károlyfalvai és az Amerikában élő károlyfalvai rom. kath. hívek 1923”. A pártán: „Szűz Mária Isten anyja könyörögj értünk. 4073 sz.” A harmadik harang átmérője 39,1 cm. Ez az un. kisharang. Feliratai: „Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket Károlyfalva 1935” A másik oldalon: „Ez áldozat tőlünk, fogadd el Istenünk. Id. Rák Márton és neje Hauser Katalin és gyermekei: R. József, R. Magdolna, R. Márton, R. Róza, R. Ignác, R. Lajos. Öntötte Szlezák Ráfael, harangöntő mester Budapesten.
Bútorzata szépen faragott, sok régi szakrális tárggyal felszerelt, melyek egy része ma is használatban van.

A falu 1946-ig a sárospataki plébániához tartozott. Ekkor önálló egyházközség lett saját plébánossal, s parókiát építtetett a templom mögött. A kúriaszerű arányos, szép épületet Tánczos József sátoraljaújhelyi építési vállalkozó építette. A parókia 1981-ig töltötte be teljes mértékben funkcióját, lakhelyül szolgálva a falu plébánosának.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A falu nagyon kevés középületeinek két legfontosabbjáról van szó, melyek az egyháztörténet ma is funkcionáló épületei. A templom épülete, berendezése, felszerelése szép régi, megérdemli a megbecsülést. A ma sajnos lakatlan parókiának újabb funkciókat lehetne adni, helyet adhatna kis egyháztörténeti kiállításnak, szolgálhatna közösségi házként, hogy megőrződjön a szép épület.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Brogli János: Károlyfalva története és históriája : A régi templom elbontásáról és az új templom építéséről szóló jegyzetek az 1877-ik évben (Kovács Lajos gépiratában). – Károlyfalva, 1877-1898 http://karolyfalva.fw.hu/falutort/kronika_reszek/templom.htm

Hauser Zoltán: Carolfalve, Karlsdorf Károlyfalva. – Károlyfalva, 2001

Magyar katolikus lexikon http://lexikon.katolikus.hu/K/K%C3%A1rolyfalva.html

Patay Pál: Zempléni harangok. – Miskolc, 2009.

Trifonovné Karajz Borbála: A károlyfalvi katolikusok temploma és hitélete = Széphalom : A Kazinczy Társaság évkönyve 22. kötet. – Sátoraljaújhely : Kazinczy Ferenc Társ., 2012. p. 481-490.

http://karolyfalva.fw.hu/egyhaztort/templom.htm

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: -

III.

MELLÉKLETEK

1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja

A www.karolyfalva.hu falusi honlap fent említett oldalain bőséges képi illusztráció található

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Javaslat a

Károlyfalvi iskolaépület

Sátoraljaújhelyi Települési Értéktárba történő felvételéhez

Készítette:

Trifonov Tamás, Trifonovné Karajz Borbála

Károlyfalva, 2015. március 26.

I.

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Trifonov Tamás, Trifonovné Karajz Borbála

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Trifonovné Karajz Borbála

Levelezési cím: 4400 Nyíregyháza Kert u. 30 IV/17.

Telefonszám: 42/460-869

E-mail cím: tkborbala@gmail.com

II.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése: Károlyfalvi iskolaépület

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

 agrár- és élelmiszergazdaság	 egészség és életmód	 épített környezet
 ipari és műszaki megoldások	 kulturális örökség	 sport
 természeti környezet	 turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Károlyfalva Rákóczi u. 60. sz.

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

 települési

 tájegységi vagy

 megyei

 külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

Az iskolát 1863-ban építették, azelőtt egy értelmes ember, a schulmeister a házaknál tanította a gyerekeket. Az iskola egy, később két tantermes volt, majd két tanítólakás is épült az udvarban. A tantermek alapterülete 96 m2. Az első kántortanító Nevelős Adolf volt (1863-1889). A tanítás délelőtt és délután is folyt, közben 2 órás ebédszünettel. Az elemi iskola 1914-ig egytanítós népiskolaként működött. A községben iskolaszék működött, mely a működtető egyházzal közösen döntött a tanító személyéről és díjazásáról is. Aztán lett két tantermes, két tanítóval. Az 1938-as leltár meglepően sok taneszközt sorol fel: pl. 32 bibliai kép, 16 történelmi kép, 16 természetrajzi kép, 22 fali olvasótábla, 1 mértéktábla, 1 fali egyszeregy, 5 fajta térkép, 1 földgömb, 2 számológép, harmónium, 80 kézimunka-mintatárgy, 60 rajz-mintalap, 1 óralap, 11 tanítói kézikönyv és 131 kölcsönkönyv a gyerekeknek (24 cím). A tanulók létszáma az 1942-es tanévben volt a legtöbb: 101 fő. 1948-ban az iskolát államosították. Az iskolában mindvégig osztatlan tanítás folyt. 1962-ben körzetesítették az iskolákat. Ezután csak az alsótagozat maradt a faluban, a felsősök a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Körzeti Iskolába jártak kisvonattal. 1983-tól megszűnt a tanítás, 1993-tól óvoda kezdte meg működését az épületben. Az alacsony falusi gyereklétszám ellenére az óvoda teltházas, ugyanis az újhelyi szülők is szívesen hozzák gyermekeiket a közeli falusi óvodába. 2007-ben a német nemzetiség országos bázisóvodája lett az intézmény.

Nevelős Adolf unokájának 1935-ben készített képein régi szépségében látszik az arányos épület és a gondozott, hangulatos udvar. Az iskola tűzfalán napóra volt. A két tanterem előtt hosszú folyosó volt, a berendezés a falusi iskolák általános képét mutatta.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Kevés középületeink egyike, amely ha nem is régi funkciójában, de óvodaként, kívül-belül kissé átalakítva, de tömbjében régi formáját őrizve él és sikeresen működik. Még az 1970-es években születettek is nosztalgiával, sok-sok emlékkel néznek az épületre, mint régi iskolájukra. A kezdeti idők (1870-1880-as évek) hangulatát idézik meg a kántortanító fiának, Nevelős Gyulának az elbeszélései. A 20. század tanítóira, iskolájára számos emlékezést olvashatunk a falu honlapján. Olyan művelődéstörténeti örökségünk, amelyet meg kell becsülnünk, úgyis mint hajdani önállóságunk, életképességünk szép bizonyítékát.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Hauser Zoltán: Carolfalve, Karlsdorf Károlyfalva. – Károlyfalva, 2001. p. 140-146.

Tóth Dorina Anna: Sváb iskolák története Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-keleti régiójában : Károlyfalva, Hercegkút és Rátka iskolájának története http://karolyfalva.freeweb.hu/iskolatort/svab_iskolak.pdf

Trifonovné Karajz Borbála: Iskolatörténet http://karolyfalva.freeweb.hu/iskolatort/kronika.htm

Trifonovné Karajz Borbála: Károlyfalva község tanítói http://karolyfalva.freeweb.hu/iskolatort/tanitok.htm

Brogli Vendelné emlékezése http://karolyfalva.freeweb.hu/emlekezes/brogli_vendelne.htm

Nevelős Gyula: Vizsga a falusi iskolában – Egy falusi tanító fiának emlékeiből http://karolyfalva.fw.hu/bibliogr/bibliogr-reszek/vizsga.htm

Nevelős Gyula: A károlyfalvi üdvlövések [elbeszélés] http://karolyfalva.fw.hu/bibliogr/bibliogr-reszek/udvlovesek.htm

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: -

III.

MELLÉKLETEK

1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja

A www.karolyfalva.hu falusi honlap fent említett oldalain bőséges képi illusztráció található

1935

2000 körül

Brogli Vendelné tanítványaival az 1960-as években 2014 Óvodai évzáró

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Javaslat a

Károlyfalvi sváb szalonna

Sátoraljaújhelyi Települési Értéktárba történő felvételéhez

Készítette:

Trifonov Tamás, Trifonovné Karajz Borbála

Károlyfalva, 2015. március 9.

I.

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

3. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Trifonov Tamás, Trifonovné Karajz Borbála

4. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Trifonovné Karajz Borbála

Levelezési cím: 4400 Nyíregyháza Kert u. 30 IV/17.

Telefonszám: 42/460-869

E-mail cím: tkborbala@gmail.com

II.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése: Sváb szalonna

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

 agrár- és élelmiszergazdaság	 egészség és életmód	 épített környezet
 ipari és műszaki megoldások	 kulturális örökség	 sport
 természeti környezet	 turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Károlyfalva

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

 települési vagy

 tájegységi

 megyei

 külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

A disznó karöltőre való bontásával, úgy, hogy húscsík is maradjon a a külső réteg alatt, valamint a speciális pácolással és füstöléssel készítik a károlyfalviak szalonnájukat.
A disznót úgy bontják, hogy a szalonnaoldalakon a húsos részek rajtamaradjanak.
A fél disznó szalonnáját általában egyben hagyják, kivágva a karöltőket, a szélét egyenes vonalakkal körbevágják, csinosítják. Asztalon (sima alapon) egymásra rakva pácolják, közérakva a bendőt.
Szalonnapác: Kb. 3 kg vöröshagymát, fél kg fokhagymát húsdarálón ledarálnak, hozzáadnak egy kg sót, fél liter vizet, s fél napig állni hagyják. Felhasználás előtt langyos vízzel feleresztik egy kicsit. A szalonnát, sonkát ezzel a páclével és sóval felváltva jól bedörzsölik. 3-4 hétig kell állnia ebben a pácban. Két naponta megforgatják, hogy mindenütt egyformán jól átjárhassa a pác. Mielőtt füstre akasztják, leseprik róla a hagymát, s meleg vízben feloldott pirospaprikával kenik be.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az újhelyi piacon s a tágabb környezetben is keresett, népszerű áru a károlyfalviak sváb szalonnája, híre van, messzi helyekről is eljönnek megvásárolni. Ma már kevesebben tartanak disznót, de még sokan megveszik máshonnan, s ők is a hagyományos módon pácolják, füstölik a szalonnaoldalakat.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Hauser Zoltán (alk.szerk.): Carolfalve Karlsdorf Károlyfalva. – Károlyfalva, 2001. p. 214-215.

http://karolyfalva.freeweb.hu/svab_konyha/konyha.htm

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: -

III.

MELLÉKLETEK

2. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja

A www.karolyfalva.hu falusi honlap fent említett oldalain található képi illusztráció

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Javaslat a

Károlyfalvi pincesorok

Sátoraljaújhelyi Települési Értéktárba történő felvételéhez

Készítette:

Trifonov Tamás, Trifonovné Karajz Borbála

Károlyfalva, 2015. március 9.

I.

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

5. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Trifonov Tamás, Trifonovné Karajz Borbála

6. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Trifonovné Karajz Borbála

Levelezési cím: 4400 Nyíregyháza Kert u. 30 IV/17.

Telefonszám: 42/460-869

E-mail cím: tkborbala@gmail.com

II.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése: A károlyfalvi pincék: Alsó-, Középső- és Felső pincék

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

 agrár- és élelmiszergazdaság	 egészség és életmód	 épített környezet
 ipari és műszaki megoldások	 kulturális örökség	 sport
 természeti környezet	 turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Károlyfalva határában a fal északi, északnyugati területén

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

 települési

 tájegységi vagy

 megyei

 külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

Fontos részét képezik Károlyfalvának, mint régi szőlőtermelő községnek a pincesorok. Három is van a falu északi, észak-nyugati oldalában: az alsó-, a középső- és felső pincék. A három pincesor mintegy 130 pincét foglal magában. A középső- és felső pincesor egy hosszú sorban fut (előbbi egy, utóbbi két oldalban) fák, bokrok közt, az alsó egy domboldalban, 5-6 sorban egymás fölött, zegzugosan, csak bebarangolva fedi fel rejtett szépségeit. A Tokajhegyalján minden falunak megvannak a pincéi, pincerészei, de mind más-más jellegű. A károlyfalvi is egyedi.
Pincéje minden családnak volt a pincesorok valamelyikén, sok esetben kettő is. Egy pince 12-14 hl bor tárolására elegendő. A középső és felső pincék egy mély árokban, vízmosásban lévén egyenesen mennek be az árokoldalba, az alsó pincék torkába lépcsők vezetnek le. Jó szolgálatot tett a rejtettebb középső és felső pincesor 1944 telén, a II. világháború idején: az átvonuló front elől az emberek itt találtak rejtekhelyet. Mostanában sok régi pincét felújítanak, alkalmasabbá tesznek a komfortosabb vendégfogadásra, vagy akár csak megerősítenek, megmentenek a beomlástól. A felújítások már rendszerint nem a régi technikával történnek, de küllemükben többnyire igyekeznek megőrizni a régi pinceképet. A régi pincék – akárcsak a házak – a falu kőbányáiból származó kövekből épültek, boltívesen, szépen, szakszerű, míves munkával. A pinceajtók erős fa vagy lemezajtók. A faajtókat duplán, keresztben megerősítve ácsolták, a lemezajtókon kör vagy négyzetalakú szellőzőnyílásokat vágtak. Faajtók esetében a szemöldökfa felett hagytak szellőzőnyílást. Gyakori az ajtó előtti vasrács, hogy nyáron nyitott ajtónál szellőzhessen a pince. Az un. „pincézést” régen az ajtó két oldalára tett kőülőkék szolgálták, ma már ácsolt asztalok, padok, tetők sőt villanyvilágítás teszi kényelmesebbé, s a belső terekben is előfordul vendég leültetésére alkalmas hely-kialakítás.
Az alsó pincék egy alacsony domboldalt borítanak a falu szélén. Velük szemben van a Bikarét nevű, önkormányzati tulajdonban lévő, jelenleg teljesen elhanyagolt, szemetes terület. Javasoljuk a területet kitisztítani, s ott kialakítani a falu parkját, mely a pincékkel átellenben, velük együtt vonzó pihenőparkja lehetne a falunak.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az 1750-es években a volt Rákóczi-bírtokokra betelepített svábok részben hozták magukkal a szőlőművelés, borkészítés tudományát, részben itteni környezetük és megélhetésük alakította a környező hegy- és domboldalakon szőlőművelésük és bortelmelésük hagyományait. E kultúra még élő őrizői és egyúttal a népi építészet emlékei a jellegzetes, felülről és kívülről szinte láthatatlan pincesorok, melyek a turizmus számára is értéket képviselnek: a részönkormányzat 2008 óta minden nyár végén megrendezi a felső pincesoron a Nyitott pincék napját.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Kavecsánszky Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete. – Miskolc : HOM, 1986.

http://www.pincefalvak.hu/pincesor/162-karolyfalva
http://karolyfalva.freeweb.hu/eletkep/pince.htm
http://karolyfalva.freeweb.hu/gazdtort/pince.htm
http://karolyfalva.freeweb.hu/aktualis/aktualis_reszek/pincenap12.htm
http://karolyfalva.freeweb.hu/aktualis/aktualis_reszek/pincenap13.htm
http://karolyfalva.freeweb.hu/aktualis/aktualis_reszek/pincenap10.htm
http://karolyfalva.freeweb.hu/aktualis/aktualis_reszek/pincenap09.htm
http://karolyfalva.freeweb.hu/aktualis/aktualis_reszek/pincenap.htm

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: -

III.

MELLÉKLETEK

3. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja

A www.karolyfalva.hu falusi honlap fent említett oldalain bőséges képi illusztráció található

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Javaslat a

Nyitott pincék napja

Sátoraljaújhelyi Települési Értéktárba történő felvételéhez

Készítette:

Trifonov Tamás, Trifonovné Karajz Borbála

Károlyfalva, 2015. március 14.

I.

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

7. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Trifonov Tamás, Trifonovné Karajz Borbála

8. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Trifonovné Karajz Borbála

Levelezési cím: 4400 Nyíregyháza Kert u. 30 IV/17.

Telefonszám: 42/460-869

E-mail cím: tkborbala@gmail.com

II.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése: Nyitott pincék napja

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

 agrár- és élelmiszergazdaság	 egészség és életmód	 épített környezet
 ipari és műszaki megoldások	 kulturális örökség	 sport
 természeti környezet	 turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Károlyfalva határában a falu északi területén.

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

 települési

 tájegységi vagy

 megyei

 külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

Fontos részét képezik Károlyfalvának, mint régi szőlőtermelő községnek a pincesorok. Három is van a falu északi, észak-nyugati oldalában: az alsó-, a középső- és felső pincék. A Tokajhegyalján minden falunak megvannak a pincéi, pincerészei, de mind más-más jellegű. A károlyfalvi is egyedi. Talán legszebb a felső pincesor, mely egy vízmosásban fut felfelé a hegyoldalban, szembenéző utcasorként, borostyánokkal befutva, vadregényesen.

2008-ban Sátoraljaújhely településrészi önkormányzata Csernai Ferencné vezetésével egy augusztusi szombat délután megszervezte az első nyitott pincék napját.
A pincetulajdonosok egy része kinyitotta a pincéjét, s kóstolójegy ellenében megkínálta az érdeklődő vendégeket, s megmutatta pincéjét. A kezdeményezésből hagyomány lett, kialakult a törzsközönsége, de új vendégeket is vonz évről évre.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az 1750-es években a volt Rákóczi-bírtokokra betelepített svábok agrárkulturájának szerves része szőlőművelés, borkészítés. E kultúra még élő őrizői és egyúttal a népi építészet emlékei a jellegzetes, felülről és kívülről szinte láthatatlan pincesorok, melyek szépségükkel, egyediségükkel a turizmus számára is értéket képviselnek. A rendezvény az un. „pincézés” (pincék közti szabadidő eltöltés, eddegélés-iddogálás, beszélgetés, szórakozás, vendégfogadás) hagyományát is őrzi megújult formában.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Kavecsánszky Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete. – Miskolc : HOM, 1986.

http://www.pincefalvak.hu/pincesor/162-karolyfalva
http://karolyfalva.freeweb.hu/eletkep/pince.htm
http://karolyfalva.freeweb.hu/gazdtort/pince.htm
http://karolyfalva.freeweb.hu/aktualis/aktualis_reszek/pincenap12.htm
http://karolyfalva.freeweb.hu/aktualis/aktualis_reszek/pincenap13.htm
http://karolyfalva.freeweb.hu/aktualis/aktualis_reszek/pincenap10.htm
http://karolyfalva.freeweb.hu/aktualis/aktualis_reszek/pincenap09.htm
http://karolyfalva.freeweb.hu/aktualis/aktualis_reszek/pincenap.htm
https://www.youtube.com/results?search_query=nyitott+pinc%C3%A9k+napja+k%C3%A1rolyfalva

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: -

III.

MELLÉKLETEK

4. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja

A www.karolyfalva.hu falusi honlap fent említett oldalain bőséges képi illusztráció található

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Javaslat a

Szüreti felvonulás Károlyfalván

Sátoraljaújhelyi Települési Értéktárba történő felvételéhez

Készítette:

Trifonov Tamás, Trifonovné Karajz Borbála

Károlyfalva, 2015. március 20.

I.

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Trifonov Tamás, Trifonovné Karajz Borbála

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Trifonovné Karajz Borbála

Levelezési cím: 4400 Nyíregyháza Kert u. 30 IV/17.

Telefonszám: 42/460-869

E-mail cím: tkborbala@gmail.com

II.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése: Szüreti felvonulás Károlyfalván

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

 agrár- és élelmiszergazdaság	 egészség és életmód	 épített környezet
 ipari és műszaki megoldások	 kulturális örökség	 sport
 természeti környezet	 turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Károlyfalva.

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

 települési

 tájegységi vagy

 megyei

 külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

Károlyfalván – mint szőlőtermelő községben – régi, máig élő hagyomány a szüreti felvonulás. Már nem feltétlenül minden ősszel, de néhány évente ma is megrendezik. Elmaradhatatlan része a szőlőkoszorú, amit egy szüretelő leány és fiú visz, szüretelő táncos lányok és fiúk, szőlősgazda és gazdáné, szőlőpréselők lovasszekéren, utóbbi években traktoron és pótkocsin, lovasok, cigánycsalád. Ez hosszú évtizedeken a falusi fiatalok jókedélyű mulatsága volt, utóbbi években bekapcsolódott az asszonykórus, a német kisebbségi önkormányzat felnőtt tagjai és az óvodások is.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A régi népszokások már szinte mind kikoptak, elfelejtődtek (karikahajítás, ördögűzés, legényavatás). Mára ez az egyetlen, ami még nem halt el, s a fiatalok s idősebbek saját kezdeményezésből rendezik meg újra és újra. Még természetesen tartható életben, nem mesterségesen, színpadra téve. A falu közösségtudatának táplálásában is fontos szerepe van: ez a mienk, nem kapjuk, hanem mi csináljuk magunknak, nem színpadon nézzük, ahogy mások előadják.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

http://karolyfalva.freeweb.hu/kult_koz/szureti_felvonulasok.htm

http://karolyfalva.freeweb.hu/emlekezes/freine.htm

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: -

III.

MELLÉKLETEK

1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja

A www.karolyfalva.hu falusi honlap fent említett oldalain bőséges képi illusztráció található. Az első fotók az 1930-as évekből valók.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Javaslat a

Források, kutak Károlyfalva környékén

Sátoraljaújhelyi Települési Értéktárba történő felvételéhez

Készítette:

Trifonov Tamás, Trifonovné Karajz Borbála

Károlyfalva, 2015. március 20.

I.

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

3. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Trifonov Tamás, Trifonovné Karajz Borbála

4. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Trifonovné Karajz Borbála

Levelezési cím: 4400 Nyíregyháza Kert u. 30 IV/17.

Telefonszám: 42/460-869

E-mail cím: tkborbala@gmail.com

II.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése: Források, kutak Károlyfalva környékén

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

 agrár- és élelmiszergazdaság	 egészség és életmód	 épített környezet
 ipari és műszaki megoldások	 kulturális örökség	 sport
 természeti környezet	 turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Károlyfalva.

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

 települési

 tájegységi vagy

 megyei

 külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

A Zempléni-hegység kis és változó vízhozamú patakjait számos apró forrás tartja fent csapadékmentes időszakokban. A Károlyfalva környéki völgyek patakjai mentén számos kiépített viznyerő hely, forrás, a helyi nyelven „kút” található. Ezeket a kitisztított természetes forrásokat a kis vízhozam ellensúlyozására kisebb-nagyobb építménnyel felduzzasztották a könnyebb kezelhetőség érdekében. A víznyerő helyek alakjukról (pl. Bödön-kút, Hordóskút), helyükről (pl. a Gábor kunyhónál Gábor-forrás, az egyházi tulajdonú Templom erdőnél a Templom-kút, a Csonka-hegy alján a Csonka-kút) kapták a helyi neveket. Egyesek kartográfiai neve eltér a helyiek által használt elnevezéstől (pl. a Templom-kút a turistatérképeken „Bodnár kút” néven van jelölve). A Hordóskút mellett lévő szép kis tisztás az elmúlt évtizedekben a falusiak kedvelt kirándulóhelye, sok közös rendezvény, kirándulás színhelye volt.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Bár már nem töltik be régi szerepüket a határban még meglévő források (ivóvíz biztosítása a határban dolgozó embereknek), és némelyik el is apadt, a hozzájuk vezető gyalogutakat, miután nem használják, visszafoglalta az erdő - de még megvan és csörgedezik sok forrás: Hordós-kút (Kalajka-völgy), Templom-kút (Adorján-völgy), Bánya-kút (Kapitány-völgy), Gábor-forrás (Hosszúhágó), Csonka-kút (Csonka), Nyúl-kút (Nyilazó-völgy), Deák-kút (Nyilazó-völgy), Bödön-kút (Kácsárd). Régen kialakított formájukat is őrzik, szervesen hozzátartoznak mezőgazdasági múltunkhoz, s turistaútvonalak is érintik őket.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Kováts Dániel: Sátoraljaújhely helynevei és történeti topográfiája. – Sátoraljaújhely, 2008. p. 439-456.

http://karolyfalva.freeweb.hu/helynevek/kulter.htm

http://karolyfalva.freeweb.hu/helynevek/kornyezet.htm

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: -

III.

MELLÉKLETEK

2. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja

Hordóskút Templom-kút Bánya-kút Gábor-forrás

Csonka-kút Nyúl-kút Deák-kút Bödön-kút