Pincék

Fontos részét képezik a falunak, mint régi szőlőtermelő községnek a pincesorok. Három is van a falu észak, észak-nyugati felén: az alsó, a középső és a felső pincék. A középső és felső pincesor egy hosszú sorban fut, fák, bokrok közt, az alsó egy domboldalban, 5-6 sorban egymás fölött, zegzugosan, csak bebarangolva fedi fel rejtett szépségeit. A Tokaj-hegyalján minden falunak megvannak a pincéi, pincerészei, de mind más-más jellegű. A miénk is egyedi, mását még egyik községben sem láttam.

Sok családnak az udvarban is volt-van pincéje (az udvar hátsó részén, vagy a tornácról lejárattal, esetleg a nyári konyha alatt) a krumpli, zöldség, napi élelmiszer számára, de borospince mindenkinek a pincesorok valamelyikén, sok esetben kettő is. Egy pince 12-14 hl bor tárolására elegendő. A középső és felső pincék egy mély árokban, vízmosásban lévén egyenesen mennek be az árokoldalba, az alsó pincék torkába lépcsők vezetnek le. Jó szolgálatot tett a rejtettebb középső- és felső pincesor 1944 telén, a második világháború idején: az átvonuló front elől az emberek itt találtak rejtekhelyet. Mostanság sok régi pincét felújítanak, megerősítenek, alkalmasabbá tesznek a komfortosabb vendégfogadásra, vagy akár csak megerősítenek, megmentenek a beomlástól. A felújítások már rendszerint nem a régi technikával történnek, de küllemükben többnyire igyekeznek megőrizni a régi pinceképet. A régi pincék - akárcsak a házak - a falu kőbányáiból származó kövekből épültek, boltívesen. szépen, szakszerű, tartós míves munkával. A mai felújítások felhasználják ugyan a kiborult vagy visszabontott köveket, de már mai, könnyebben megdolgozható anyagokkal kombinálva, gyorsabb munkával érnek el hol kifejezetten szép, hol igénytelenebb végeredményt. Előrelátó gazda a támfalat is megerősíti a pince mellett, felett. A „pincézést” régen az ajtó két oldalára tett kövek, kőülőkék szolgálták, ma már ácsolt asztalok, padok, tetők, sőt villanyvilágítás teszi kényelmessé, s a belső terekben is előfordul vendég leültetésére alkalmas hely-kialakítás.

Alsó pincék

Felső pincék

Középső pincék

Pincebelsők

A pinceajtók régen erős fa vagy lemezajtók voltak. A faajtók duplán, keresztben megerősítve ácsolódtak, a lemezajtókon kör vagy négyzet alakú szellőzőnyílásokat vágtak. Faajtók esetében a szemöldökfa felett hagytak szellőzőnyílást. A szemöldökfában előfordul bevésett évszám. Gyakori az ajtó előtti vasrács, hogy nyáron nyitott ajtónál szellőzhessen a pince.

Pinceajtók

Pincézés

Kovács Lajos a volt tanító is említi kis monográfiájában, hogy kedvelt időtöltése a falusiaknak a pincézés. Valóban sok fénykép tanúskodik erről. Ez ma is így van, szalonnasütés, bográcsfőzés, dalolás ma is gyakorta látható-hallható a pincék között.

1930-as évek

Frei István, ? Deutsch Ignác (Gliba), Velti (Károlyfalvi) István, Winkler Antal, Hochvárt Márton (Gubás), Deutsch György (Kis Gyuri), Schmiedt István (Pinka)

Deutsch Flórián és ikerlányai

1940-es évek

Rák László, ?, Rák Márton, ??, Suták György, ???, Frei József (Lanta)

Nezáczki Márton, Burger György, Hauser Márton, Bartus József, ?

1950-es évek

Hochvárt Bertalan, Rendes József, Karajz Mátyás, Rák Lajos, Hauser Andor

Nezáczki Vendel, Brogli Ignác, Bartus Pityu, Hauser Ignác

1960-as évek

Karajz Antal, Husóczki Zoltán, Burger László, Burger Zoltán, Frei László, Kopasz Andor, Hauser Antal, Schmiedt Márton…

A fiatalok Nán Zsuzsa lakodalmára viszik a pincéből a bort

Rák Vali, Cuju, Hochvárt Márta és Bélcesné Magda néni

1970-es évek

Nezáczki Ignác, Burger József, Bartus József, Orosz Bertalan, Winkler Antal, Bartus Ignác

Kopasz János, Hauser József, Bartus István, Schmiedt Béla, Cilli Marci, Némethy József, Rák István, Bartus Imre Szócsin Edit és Teca, Brogli László, Hauser Józsegf, Bartus Imre

Kopasz István (Ladu) Frei Zsuzsa és Laci

1980-as évek

Némethy Istvánék családja

Kopasz Istvánné, Bosch Jánosné, Karajz Anti, Karajz Margit, Karajz Mátyásné

1990-es évek

Karajz Bonciék kiránduló ismerősökkel Kalán Jani, Karajz Nóra

Karajz István, Árpád és Barna, Karajz Antal, Serke Gyula, Liscsei Feri

2000-es évek

Szűcs Pisti Hauser Attila, Durányik Zsuzsa és Györgyi

2010-es évek

2008. augusztus 16-án az újhelyi részönkormányzat – károlyfalvi kezdeményezésre – hagyományteremtő szándékkal Nyitott pincenapot szervezett a Felső pincéknél, kapcsolódva a Zempléni néptáncfesztivál rendezvényéhez.

A kezdeményezésből azóta hagyomány lett, évről évre növekvő érdeklődés mellett rendezi meg a részönkormányzat június végén a Nyitott pincenapot. Múlhatatlan az érdeme ebben Csernai Ferencné Nezáczki Katalin képviselőasszonynak.

A képekre kattintva tudósítás és képriport látható a rendezvényről

2008 2009 2010 2012 2013

(Trifonovné Karajz Borbála)