Külterületi elnevezések

Alsó-nyomás - Összefoglaló határrész-elnevezés a Stainer Ádám által készített 1833-as térképen. A falusiak között nem ismeretes.

Ásték - A volt vasúti- ill. a buszmegállótól a 37. útról a faluba vezető út a Tábla és a Hibli között. A domb tetején kőkereszt áll mellette. Adatközlőim szerint valószínűleg sváb eredetű szó. Hivatalos neve Bekötő út.

Lauber József Oástiknak is nevezi, s úgy tudja, hogy egy síró gyermeket találtak itt, akit Oástik Máriának kereszteltek. A környező területet is hozzáérti, és dombnak, szántónak nevezi.

Bányácski út – Rudabányácskára vezető út, az 1950-es évek elején építették

Bekötőút lásd Ásték

Bicikli-út – A volt kisvasút pályája helyén, a 37-es út mentén - hol közelebb, hol távolabb hozzá - 2004-ben építettek kerékpárutat.

Bödön-kút - A Vejerliben, a Gergely-hegy és a kácsárdi szőlőhegy között, a kácsárdi oldalban, kövekkel szépen körbeépítve. Egy 1877-es gyűjtésben Döbön-kút néven szerepel, 1980-as gyűjtésben pedig Döböm-kút néven. A falusiak hívják A Tojó kútjának is, mert a Tojó ragadványnevű ember háza áll a közelében. (Kováts Dániel - Balassa Iván a Csonkától feljebb helyezi, kb. a Csorgó kút helyére.) Ma a kövek kétoldalt már hiányoznak, csak a két középső van meg.

Cseregárte - 'A Cserék kertje' - Gyümölcsös, szántó a Bányácska felé vezető út jobb oldalán, A Cser-család kertje volt (a Cser ragadványnév). A kácsárdiak Svábkertnek hívták, jól termő, szép kert, gyümölcsös lehetett.

Csipás kút -nál, -tól, -hoz - Forrás a Hibli tetején, a Hiblin átvezető gyalogút mentén, egy csipkebokor volt mellette. A néphit szerint, ha vizével megmosták a beteg, csipás szemet, meggyógyította azt. Lauber József Csipabrinkálóként említi, s úgy mondja, hogy esőzés előtt két nappal a vize megindult

Csvecsketeáli -n, -ról, -ra - Sváb szó, jelentése 'Szilvásföld'. Hivatalos neve a kataszteri térképeken: Szilvásvölgy (1896), illetve Zvecskenthal-dülő (1879). Rák Ignácz bíró 1896-os évi dülő-jegyzékében is így szerepel: Szilvásvölgy (Zwetschkenthal). Szántó és a kívül eső végén szilvafák a Dózsa György utca legszélső házaitól, az Alsó pincéktől és a Gáttól határoltan.

Disznólegelő – A Felső pincéktől és a Kánaán-földtől kijjebb eső, azokkal határos terület, valaha disznólegelő volt, ma is így említik

Dögtér -en, -ről, -re - Az elhullott állatok elásására kijelölt, bekerített terület volt, a Gát ill. a Méhes felett. Gödrök voltak rajta ásva, csak be kellett temetni az állatokat. Már nem funkcionál, most már Szikszóra szállítják a dögöket.

Felső-nyomás - Összefoglaló határrész-elnevezés a Stainer Ádám által készített 1833-as térképen. A falusiak között nem ismeretes.

Felső rét - A falusiak által Vejernek nevezett terület a kis- és nagyvasút között, így csak különböző térképeken szerepel. Stainer Ádám földmérői calculusa 1835-ben a Fogarasi-rétet illeti ezzel a névvel: "Felső- vagy Fogarasi-rét". Még régebben (1632) I. Rákóczi György birtokainak gazdasági irataiban a Csonkás alatti rét neveztetik így: "az felseő rett Chonkas alat"

Ficc-kút -on, -ról, -ra - A forrás és a szántóterület elnevezése, amelyen a kút áll. A kocsmától a Rákóczi úton Patak felé haladva, balkézre fekszik. Innen vezették a vizet a csordának a táblai legelőre. Ebből a forrásból eredő ér folytatódik a 37-es főút túloldalán a hivatalosan Rettelnek hívott patakban. A kutat és az eret fűzfák (ficcfák) szegélyezték. Mikor a faluban kiszáradtak a kutak, innen hordták a vizet. Kis vízművet is építettek rá. Hivatalos neve: Fűz-kút. Első említése 1785-ben: "Fűz kútról eredő patakcsa". Brogli János bíró jegyzi fel róla az 1891-ben, a Táblán rendezett nagy hadgyakorlatról írva: "Iszonyú sok katonaság volt, négyezer katona nem bírta a füczkutat kiinni, ilyen forrású kút." Rák Ignácz bíró 1896-os dűlő-jegyzékében is szerepel (Füzkut). A Balassa-Kováts gyűjtemény tévesen a Bekötő út másik oldalára helyezi, a Hibli szélére. Lauber József szerint: bővízű forrás, Windischgrätz herceg innen vitetett vizet Patakra; az áramszolgáltató elosztótelep vízellátását szolgálja

Fix-kő – határkő, Lauber József említi

Fogarasi-föld - A Fogarasi rét felett kezdődő szántókat nevezték így tulajdonosaik.

Fogarasi rét - Rét, kaszáló a Felvégtől kifelé a Bányácskára vezető út és a Hibli között. Első említése Stainer Ádám 1833. évi térképén. 1835-ben ugyanő Felső- vagy Fogarasi rétnek nevezi (l. Felső-rét). Balassa Iván és Kováts Dániel a Zemplénben gyakori Fogarassy személynévből eredezteti, s egészen máshova, a kisvasúton túlra helyezi. Az 1896-os kataszteri térképen s más forrásokban ugyanez a terület Görög rétek néven szerepel.

Fűz-kút, Fűz-kúti dülő - lásd Ficckút

Gaálék útja - A 37-es úttól a Gaál-tanyához vezető út a Hátulsó táblák alatt. Az öreg Gaál csináltatta, aki a Svábkert mögött lakott.

Görög rétek - Térképeken szereplő hivatalos név (1879, 1896), Rák Ignácz bíró 1896-os dülő-jegyzéke is tartalmazza. Lauber József kaszálóként említi. Lásd Fogarasi rét.

Háromföld-dülő - A falu 1865-ös, úrbéri rendezés előtti földkönyve említi, de nem derül ki, hol feküdt. Ma nem ismerik az elnevezést.

Hátulsó tábla -n, -ról, -ra - Szántó, a Téesztanyától fel a Svábkertig, a Gaálék útja mellett, a Versaraszt alatt.

Hérti -n, -ről, -re - Valószínűleg sváb kifejezés, jelentését nem ismerik. Kaszáló a 37-es főút másik oldalán, az Ortás mögött. A községé volt, ott kaszáltak a falu bikájának. Közmunkában kellett menni mindenkinek takarni (összegyűjteni a szénát), akinek tehene volt.

Hétvékások -on, -ról, -ra - Szántó, a téesz-szőlők alatt a falu felé eső részen. Egyforma darabokban kimért szántók, nevét a belé vetendő gabona mennyisége határozta meg.

Hibli -n, -ről, -re - 120 m magas domb a falu és a 37. út között, szántó. Valószínűleg sváb eredetű név. Hivatalos neve: Hübel Első említése így a falu 1865-ös úrbéri rendezés előtti földkönyvében. Rák Ignácz bíró is felsorolja a falu dűlői közt 1896-ban. Ma a falusiak csak Hiblinek nevezik. Lauber József szerint Hibliódalban kis források vannak (pl. Csipabrinkáló, Jaskó kútja)

(1940-es évek)

Hin und Um - A Hibli folytatása a falutól kifelé. Szerepel Károlyfalva 1865-ös földkönyvében (itt egybeírva: Hinundum dűlők), és Rák Ignácz bíró 1896-os dűlő-jegyzékében is. Adatközlőim egyike-másika is ismeri.

Hosszú-föld, Hosszú-földek -en, -ről, -re - Szántó a Szilvás és a Fogarasi rét között, a falu végétől föl a kácsárdi szőlőkig, keskeny hosszú parcellákra osztva. Kb. az 1930-as évekig egy nagy táblában volt, akkor szelték ketté a Bányácskára vezető úttal. Rajta volt a Templombánya, amíg a téesz össze nem szántotta a földeket. Ma már egy részén szőlő van: a Téesz-szőlők (ma már nem a téeszé, de az elnevezés rajta ragadt). Először az 1835-ös sárospataki földmérői calculusban említik, mint szántóföldet a károlyfalvi határban, a Felső-Nyomásban. Rák Ignácz bíró dűlő-jegyzékében is szerepel 1896-ban.

Hosszú-földi kőbánya - lásd Templom-bánya

Hűbel - lásd Hibli

Jaskó kútja - Forrás a Hibli közepe felé, a Stiarlok mögött, a Jaskóék volt földjén. Miután a téesz összeszántotta ott a földeket, már nincs meg.

Jezsuita földek - a Vejer és az újhelyi határ közé eső rész elnevezése. A falu 1865-ös földkönyvében Jesovita föld néven szerepel. Rák Ignácz bíró 1896. évi dülő-jegyzéke is tartalmazza. A falusiak nem ismerik.

Kacsa-tó – 1863-as német nyelvű kézírásos kontraktusban említve így, magyarul a Karajz-család hagyatékában.

Kánaán-föld - Szántó volt a Középső pincék felett a Hosszúhágó felé, a Kiserdő szélén. Községi föld volt, a bikáknak vetett oda takarmányt a község. Ma már benőtte az erdő. Úgy tartják, hogy nem volt jó föld, nem tudják, miért hívták mégis Kánaán-földnek.

Keresztek - A faluban és határában öt útszéli kereszt áll.
1. A Bányácski úton Soós Györgyné kertjében 1922-ben a ház lakói: Soós György és neje Rilyák Mária által állíttatott kőkereszt, pléhkrisztussal (görög Krisztussal), Krisztus lábánál koponya, csonttal; tetején Zs. K. (Zsidók királya) felirat.
2. 1947-ben a háború után "A háború borzalmaitól ments meg uram minket" felirattal állíttatta a Bányácski út mentén, a Hosszúföldön álló vaskeresztet Brogli Ignác (Pokoly Náci bácsi) és neje Rák Zsuzsanna. Vaskereszt vaskrisztussal, két angyallal, kőtalappal, kovácsoltvas kerítéssel.
3. 1955-ben az Ástékban a Bekötő út mentén állíttatott kőkeresztet Burger István és Burger János,
4. a Templomkertben Frei Márton és Brogli Katalin,
5. a Ficckúton Burger György (Hurkás Gyuri bácsi) és felesége Brogli Mária.
Vaskereszt áll a temetőben vaskrisztussal, alsó részében üveg mögött a feltámadt Krisztus szobrával és örökmécsessel. Brogli Ignác, az ezermester Drusza bácsi készítette a 1970-es években. Áll még a régi kő temetőkereszt is a balodali részen.
A 37-es főút Végardó és Károlyfalva közötti szakaszán álló keresztet ardaiak állították.

1. 2.

3. 4.
5.

régi és új temetőkereszt

Kertalja, Kertalja-földek-dülő, Kertaljasi földek - Az 1865. évi földkönyvben s kataszteri térképeken (1879, 1896, 1988) szerepel e neveken a Középső és Felső pincék közé eső terület, mely kb. a Kánaán-földre esik. Rák Ignácz bíró dülő-jegyzéke is tartalmazza (1896). A falusiak ma így nem ismerik.

Kőbánya-tér - Az 1861-es határjárási okirat említi: "kőbánya térhez, mely a Károlyfalvi Szántóföldek nyugoti véginél… fekszik". Feltehetőleg a Templom-bányára értendő.

Kővágó-bánya - Az 1865-ös földkönyv említi, valószínűleg a Templom-bányát érti alatta.

Krucsay-rét - Az 1835-ös földmérői calculusban és más iratokban is szerepel. 1861-ben "Krucsayféle, mostmár Zsiday Dániel rét"-ként említik. A falusiak nem ismerik. A térképek a Táblán helyezik el. Balassa Iván és Kováts Dániel mindkét nevet pataki birtokosok személynevéből eredezteti.

Méhes -ben, -ből, -be - Elkerített gyümölcsös a Dögtér alatt, az Alsó pincéktől felfelé, ahol a Gát kezdődik. Régen volt rajta méhes, Rák Boldizsár (a vén Fajgli) nyárára oda vitte ki a méheket. Régebben Jaskó Gábornak és Brogli Ignácnak (Pokoly Náci bácsinak) volt még méhese az udvarukban. Ma több méhes is van a határban: az Újtelepen van kettő, a Gáton egy

Metli -ben, -ből, -be - A községi helynévtáblánál, az Ásték és a Ficckút közötti hajlat, legelő és szántó, a földek vége posványos, lágy. A név eredete ismeretlen.

Metli rétek - Különböző térképeken szereplő elnevezés, más területeket jelöltek vele, mint ma a károlyfalviak. Az 1865-ös földkönyv Metri réteknek írja, s azon területet érti rajta, mint a maiak a Metlin, mert a Fűzkúti dűlő mellé helyezi. Az 1896-os kat. térkép a Szilvástól kijjebb, a Kácsárd és a Gergelyhegy felé eső területet illeti ezzel a névvel. Rák Ignácz bíró dűlő-jegyzékében is szerepel. A Balassa-Kováts gyűjtemény pedig a kisvasúton túlra, a Veyer-rétek elé helyezi.

Mongor-láz - 1823-ban az úrbéri legelőkről szóló feljegyzésben említik. Az 1835-ös földmérői calculusban Mongor-földek-ként szerepel, mint szántó Károlyfalvánál az Alsó-nyomásban. A falu 1865-ös földkönyvében Mangor hegy néven említik. Ma a faluban nem ismerik a nevet.

Ortás - Szántó, kis dombos rész a Hérti mellett, az állomástól Újhely felé eső részen a kisvasút túloldalán. Hátsó részét Hátulsó Ortásnak mondják. Az irtás szóból származhat, habár a falu egész területe irtással lett megtisztítva. A nevet Magyarország földrajzinév-tára (1980.) is számon tartja.

Pinceföldek-dűlő - 1879-es térkép jelöl ilyet Károlyfalva határában, a pincesorok térségében.

Régi országút - A 37-es út elődje, attól néhány méterrel kijjebb a Somlyód felé. 1863-ban a Patak-Újhelyi országút építéséhez Kfalva községet 240 igás és 339 kézi közmunka leszolgálására kötelezték (Hőgye István: Zempléni históriák 2.)

Rét mellett - 1835-ös földmérői calculus említ így egy területet: szántóföld a károlyfalvi határban, az Alsó nyomásban.

Somlyód alatt - Károlyfalva határának 1865-ös, úrbéri rendezés előtti földkönyvében szerepel a Vejer rétek és a Somlyód-hegy közötti részt illetve.

Svábkert - A kácsárdi emberek nevezték így a Bányácska felé vezető út jobboldalán fekvő szántót ill. gyümölcsöst. A falusiak is ismerik a nevet, de ők Cseregartenak hívják a tulajdonos után.

Széles-földek - A falu 1865-ös földkönyvében szereplő hivatalos név, Rák Ignácz bíró is fölsorolja 1896-ban a falu dűlői közt, a Hosszúföldek folytatását jelölték így. A falusiak ma nem ismerik ezt a kifejezést, ők az egész területet Hosszúföldnek nevezik.

Szilvás -ban, -ból, -ba - Gyümölcsösök a Gerta mögött és tovább az Újtelep felé, s azon túl. Szilva, körte és almafák füves, gyepes területen hosszan elnyúlva a kácsárdi szőlők ill. a Gergelyhegy felé.

Szilvások patakja - Brogli Ignác bíró a falubeli részét, a Gerta-gödröt említi így a templomépítésről szólva 1877-ben: "ugyanakkor készítették a szilvások patakján az alvégen a víztiltót is, hogy a téglacsináláshoz és mészoltáshoz elegendő víz legyen", de ez föntebbről ered, s végigfolyik a Szilvásokon is. Rák Ignácz bíró dűlő-jegyzékében is szerepel (1896).

Szilvások, Szilvás-völgy - Térképeken szereplő nevek, az Alsópincék fölötti részt jelölik. Említi az 1865-ös földkönyv is. Az 1861-es határjárási okirat a Gátmegyeri szőlőhegy alatt határozza meg. Lásd Csvecsketeáli.

Tábla -n, -ról, -ra - Az Ástéktól, a Ficckúttól és a 37-es főúttól határolt egy nagy darabban lévő terület, ezért Tábla a neve. Legelő volt, néha fel is szántották, akkor kukorica volt benne, ma műveletlen, elvadult ugar. Régen itt volt a futballpálya, a gyerekek az iskolából ide jártak tornázni és kirándulni, itt voltak péterpálkor a tornabemutatók. Brogli János bíró feljegyzéseiben szerepel: "1891-ben […] volt egy nagy hadgyakorlat a községünkbe az ugynevezett táblán."

Téesz-szőlők - A Hosszúföldnek a kövesúttól balkézre eső oldalában, ahol kezd emelkedni.

Teleki-kastély, Teleki-kert - Gróf Teleki Pál katonatiszt családjának (gyerekei Erna és Judit) háza és kertje a falutól Bányácskára vezető út mentén, baloldalt. Az udvarán ill. parkjában fürdőmedence is volt. A grófi családnak nem volt különösebb köze a faluhoz. 1945 után államosították, az ötvenes évek elején óvoda működött benne a hegyesi gyerekeknek. Hatalmas pince volt alatta, melyben az 1960-70-es években a tsz tyúktelepe volt elhelyezve. Ma gazdátlanul omladozik.

Temető alatt, Temető mellett - 1833-ban és 1835-ben Stainer Ádám térképei így határoznak meg bizonyos szántókat Károlyfalva határában, az Alsó-nyomásban.

Templom-bánya - A Hosszúföldeken volt ez a köves rész, a templom építéséhez innen bányászták a köveket. Az 1896-os kat.térképen megnevezés nélkül jelölve van. Az 1940-50-es években már tele volt vadcseresznyefával, vadkörtével, szederbokrokkal, odajártak a gyerekek fészket szedni. Az 1960-as években még megkülönböztethető buckás, köves, begazosodott hely volt, aztán a téesz összeszántotta az egész Hosszúföldet, és eltűnt.

Tojó kútja - lásd Bödön kút

Úrbéri-rétek - Az 1861-es határjárási okirat említi: "Károlyfalvi volt urbéri rétek", és a "Gát megyeri szöllőhegy" mellett határozza meg. Feltehetőleg a Táblával azonos. Ezt megerősíti, hogy Lauber József bizonyos Úrbéri táblát legelőként említ.

Vejer -ben, -ből, -be, A 37-es főút és a nagyvasút közé eső rétek. Árok választotta ketté, az árok alatti rész az Alsó-Vejer, az árok fölötti a Felső-Vejer. Az árokban csak akkor volt víz, ha az eső esett. Az 1865-ös földkönyvben és Rák Ignácz bíró 1896-os dűlőjegyzékében Vejer rétek néven szerepel. Névváltozatai a térképeken Vejer rétek, Veyer rétek ; Felső rét

Vejerli - A Kácsárdi szőlőhegy és a Gergelyhegy közé eső völgy, sásos, kötőfüves, vizes rét. Az adatközlők más posványos kis réteket is illettek még bizonytalanul ezzel a névvel (a Fogarasi rét mögött, a Gát alatt)

Vihegi-dülő - A község 1865-ös földkönyve nevez meg ilyet Károlyfalva határában. Ma nem ismerik.

Villanytelep, Trafóállomás - A Hibli tetején.

Vonatmegálló – A kisvasút megállója a 37-es út mellett, az Ástékkal szemközt. A Sátoraljaújhely és Sárospatak közti szakasz 1927-ben létesült, s 1980-ban szünt meg a járat, az egész hegyközi lakosság sajnálatára. A bejáró diákoknak rendszerint fenn volt tartva egy tanulókocsi, melynek egyik felében a lányok, másikban a fiúk utazhattak. A diákok Újhelybe vonatoztak a Kazinczy-iskola felsőtagozatába és a gimnáziumba ill. a közgazdasági szakközépiskolába. Kedden és pénteken az asszonyok nagy batyukkal, kosarakkal vitték áruikat az újhelyi piacra, s számosan jártak dolgozni is a közeli városokba, főleg Újhelybe. A töltés helyén most bicikliút köti össze Újhelyt Patakkal.

Zvecskenthal-dűlő - 1879-es térképen szereplő név, lásd Csvecsketeáli.

Zsiday-rét, Zsiday Dániel rét - Lásd Krucsay-rét.