A megkülönböztetés a
faluhatáron belül és kívül eső helynevek között merőben mesterséges, mert az
emberek nem érzékelik ezeket a határokat; az alant felsorolt helyeket is
sajátjukénak érzik, hiszen földjeik, szőleik vannak ott, kirándulni járnak e
helyekre, életüknek megannyi mozzanata kapcsolódik hozzájuk. A község
önállóságának megszűnésével még inkább értelmét veszti a megkülönböztetés.
Mindazonáltal alkalmazkodtam a földrajzinév-gyűjtemények szokásos
felosztásához. E nevek közt sokkal több a térképeken, hivatalos forrásokban és
névgyűjteményekben szereplő név. A névdifferenciálással keletkezett neveket csak
az alapnévnél említem
Adorján-völgy - A
Vérmány-hegy és a Halyagos-hegy között húzódik a Hordóskúttól a Farkaskútig.
Első említése 1877-ben, Újlaki István sárospataki főerdész gyűjteményében.
(1970-es évek)
Aranybánya - Régi aranybánya a Bányi-nyereg és a Tatárka közelében, a bejáratát ma
lakat zárja a kíváncsiskodók elől. Az emlékezet szerint a 30-as évek táján 30
ember benneveszett. A tulajdonos megtiltotta a munkásoknak, hogy lemenjenek,
mert meggyengült az ácsozat. Azok azt hívén, hogy irigységből tiltja őket a
munkából, mégis lementek, a bánya beomlott, s ők odavesztek. Mivel ennek
hivatalos nyoma nincs, valószínűleg legenda, elképzelhető, hogy a környék
gyermekeit ezzel rémisztgették, hogy ne menjenek a bánya közelébe.
Ardai rétek - A Longon, ahol a Ronyva
megközelíti a nagyvasutat, lefelé a Koholyáig.
Bakterház - Vasúti őrház a Longra
menet, a nagyvasút mellett.
Bancsi, Bancsi-tető - Szőlőhegy, kőbányával. Első
említése 1684-ben, I. Rákóczi György birtokainak gazdasági irataiban:
"Banczi Sigmond szőleje". 1823-ban az úrbéri legelőkről szóló
feljegyzésben Banti-ként említve
Bancsi-gödör - Mélyedés a Bancsi-tető
alatt, a Gergely-hegy közelében
Banti lásd Bancsi
Bánya-kút - A Bancsi-gödör alján, a
Kapitány-völgyben lévő forrás. Kőbánya volt a közelében, sok házat építettek az
onnan bányászott kövekből. A Vitányiék a Kapitány-völgyön át innen hordták a
vizet, mert nem volt kútjuk. A teheneket is ide hajtották le megitatni
Bányácski út – A falut Rudabányácskával összekötő szép
erdős, kanyargós műút. 1936-ban épült, Rák István (Parcel) bírósága alatt. A
falu a költségek 1/3-át állta, és a követ szállította az útépítéshez. Hossza
kb. 4 km.
Bányi-hegy - A Bányácska felé menő út
jobb oldalán, a Kétvékásoktól felfelé. Egyik adatközlőm szerint azért Bányi a
neve, mert rajta található a régi aranybánya, másik szerint azért, mert
Bányácska felé esik. A Balassa-Kováts-gyűjtemény
lehetségesnek tartja a Bányai-hegy teljes név rövidülését,
vagy a személynévi eredetet (I. Rákóczi György birtokainak gazdasági irataiban
szerepel egy Banyai Thamas nevű személy). Első említése: 1835, Stainer Ádám
földmérői calculusában.
Bányi-nyereg - Újhelyhez tartozó domb a
pataki határ közelében.
A bíró erdeje - A Hordóskút falu felé eső
részén, a károlyfalvi bíró, Rák István (1927-1940) erdeje. Hívták még Parcel-féle erdőnek is, a bíró
ragadványnevéről.
Bodnár-kút - Forrás az Adorján-völgy
elején, a vérmányosi szőlők alatt, feltehetőleg a terület tulajdonosáról
megnevezve. (Károlyfalván éltek Bodnárok.) Csak turistatérképeken szerepel, a
falusiak Templom-kút néven ismerik.
Bornemisza-forrás - Károlyfalva és Bányácska
között, a Lőtér közelben. Az 1953-as katonai térkép feltünteti. Balassa Iván és
Kováts Dániel Bornemisza Miklós zempléni alispánról eredezteti a nevet, aki
alispánsága idején, 1936- és 1944 között támogatta az útépítéseket.
Borsos-erdő, Borsos-féle erdő - A Kalajka-völgy alján terül el, a vencsellei
Borsos-testvérektől vették meg a falusiak az 1937-ben, s erdőbirtokosság
keretében közösen művelték.
Borsos-hegy - A Megyer-hegy alja, ahol a
Borsos-erdő elterül.
Borsos pincék -nél, -től, -hez - Szép fekvésű tisztás volt a Borsos-erdő alatt, a Megyer-hegy lábánál, régen
majálisok, kirándulások kedvelt színhelye, ma már benőtte az erdő, eltűnt. Volt
ott valahol egy nagy pince, de már az idősebbek is csak arra emlékeznek, hogy a
bejáratát lehetett látni. Mások szerint bánya volt ott, ahol olaszok dolgoztak.
Amikor leszakadt, otthagyták, majd rókák fészkeltek bele.
Cirkáló - Hegy a Radvány-völgy
túloldalán, a Hajagos-heggyel átellenben. Az erdészethez tartozik, az 1960-as
években a faluból fiatal lányok, asszonyok jártak oda dolgozni az erdészet
alkalmazásában.
Csatlós tető - A Pusztadélőn túl egy másik
tetőcske, erdő. A közbirtokosságé volt, onnan is hordtak fát a falusiak.
Alsóregmechez tartozott.
Csonka - Erdőrész a Gergelyhegytől
feljebb, a Szava alatt. Első említése 1704-ben a Rákóczi-uradalom iratai között
Csonka-kút - Forrás a Csonka alatt. Az
eredeti forrás a betonnal körbevett kúttól néhány méterre található. - Első említése 1877-ben, Újlaki István
gyűjtésében.
Csorgó-gödör - Völgy a Bancsi-gödörtől
kijjebb.
Csorgó-kút - A Bánya-kút mellett, a bányától még hátrébb, egy mély
völgyben, a Csorgó-gödörben.
Cziróka – A Megyer-hegy túloldalán, a Borsos erdő
mellett. 1823-as úrbéri legelőkről
szóló feljegyzésben szerepel.
Deák-kút, Diák-kút - Forrás a Nyilazó-völgyben, a Pusztadélő alatt, az úttól nem
messze. Ha az erdőn dolgoztak, innen vittek vizet. Első említése az 1861-es
határjárási okiratban: "Deákok
kútja"
Esztáva - Szőlőhegy a Kácsárdon, a
bányácski úttól keletre. 1953-as katonai térképen szerepel.
Ezeréves fa - Nagyon öreg tölgyfa a
Hosszúhágó és a Nyilazó-völgy között, a Pusztadélőn, ahogy a Hármashatár felé
elágazik az út, balkézre. Kirándulók, turisták célpontja. Körül van
abroncsolva, ma is él. Hívják Rákóczi-fának
is, mert a hagyomány szerint, amikor még kis husáng volt, Rákóczi hozzákötötte
egyszer a lovát.
Fánaloh - sváb szó, 'lábaslyuk'
jelentéssel. A Hosszúhágón túl, a Szava alatt lévő völgyek elnevezése. "Ha
a Fánalohból borul, eső lesz" - szokták mondani.
Farkas-kút - Forrás az Adorján-völgy végében. Szerepel az 1953-as katonai
térképen és a turistatérképeken. Balassa
Iván és Kováts Dániel a Patakon gyakori Farkas személynévből eredezteti.
Fekete-hegy – Hegy Saújhely határában. A Karajz család
levelezésében 1901-ben említődik a tulajdonukban lévő Fekete hegy alatti rét.
Fokhagymás -on, -ról, -ra - Kaszáló a Longon, a Hosszú-tó felé eső részen. Kopáros, fokhagymás fű
termett rajta.
Gábor-kunyhó -nál, -tól, -hoz - Vadászkunyhó a Pusztadélőn, cseréptetős
kőépület. Első említése: 1898-ban, a Sárospataki közbirtokosság erdejének
felosztási térképén.
Gábor-kút - A Gábor-kunyhótól nem
messze. Nem azonos a turistatérképen Gábor-forrásnak nevezett, Csatlós-tetőn túli
forrással.
Galambos-kút - Betonozott kút a Sóstónál,
nem messze a Bakterháztól, a Somlyód nagyvasút felöli oldalán. Adatközlőm
tájékoztatása szerint a baktert hívták Galambosnak, ezért ez a neve.
Gát -on, -ról, -ra - A Megyer-hegy és a falu
között hosszan húzódó terület, magában foglal vizes, mocsaras rétet, s a hegy
aljában szőlőket. Részei: Kis-Gát,
Nagy-Gát, ill. térképeken Alsó-Gát,
Felső-Gát. A Kisgáti részen néhány lakóház is áll. (A Kisgát nevét
személynév is őrzi, egy nevét magyarosító család a Kisgáti nevet választotta.)
A név eredetét a falusiak nem ismerik. Moss István sárospataki adatközlő
szerint az Adorján- és a Hidegvölgy végét elzárták, hogy halastót nyerjenek, s
a gát egy része ma is megvan. Az 1865-ös földkönyv valóban említ egy
halastavat, amely "elenyészett, most … rét". Lauber József szerint is
az Adorján-völgy keleti végét kb. egy méter magas gáttal zárták el, talán
halastó volt itt, a gát egy része ma is áll. Ma újra van halastó a területen. Balassa Iván szerint a szláv eredetű gát szó
következő jelentései élhetnek a névben: 1. mocsaras, sík tájon a folyók áradása
elé húzott földhányás; 2. trágyából rakott út nagy sár idején. Elképzelhető,
hogy a tényleges gáton a domb értendő, amely a ma Gátnak nevezett területet a
falutól elválasztja, s így útját állja a hegyekből lefolyó vizeknek, megvédi
azoktól a falut. Első említése 1785-ből származik, eszerint a gáti
promontóriumra kijelölt pásztor (…) Sipos János és Szegi Ferenc. A határrész
neve a különböző térképeken, iratokban még a következő alakokban fordul elő: Alsó-Gát-Megyer, Gát-Megyer, Gát-Megyer
alja, Gát-oldal, Gát-szőlőhegy, Gát-tető,
Kis-Gát-alja.
Gergely-hegy - Szőlőhegy a Szilvásokon túl,
a Bancsi ill. a Csonka alatt. A név eredete ismeretlen. Első említése szerint
1785-ben a Gergelyhegye
promontóriumra kijelölt (..) pásztor Kiss András. Brogli János bíró írja
feljegyzéseiben: " 1890. évben végképpen elpusztította a filokszera féreg
szőlőhegyeinket, előbb a Gergely hegy és így tovább." A szőlők nagy része
ma sorsára hagyva pusztul, ahogy a többi szőlőhegyen is.
Halastó - "elenyészett, most mint
rét" - így említi az 1865-ös
földkönyv a főméltóságú uradalom birtokrészeként, valószínűleg a Gát területén.
Feltehetőleg ott, ahol ma szintén halastó és vendégfogadó áll.
Halyagos-hegy - A Vérmánnyal szemközt, az
Adorján völgy másik oldalán. Első okleveles említése 1390-ből származik: "Halagas hege". Balassa Iván és
Kováts Dániel szerint a névadásban a zsidócseresznye, meggy jelentésű régi
nyelvjárási szó játszhatott szerepet. Névváltozata egyes térképeken:
Hajagos-hegy.
Hármashatár-hegy - A Pusztadélőtől jobbra. A
1861-es határjárási okirat Hármashatárductus
néven említi Patak, Kovácsvágás és a Károlyi uradalom határán. Mikóháza felé
megy ki ott az út, ott is van egy vadászház.
A hegy
- Így említik a falusiak a Bányácska felé eső
kácsárdi részeket, az itt lakókat pedig a hegyesieknek hívják.
A hegyesi bolt – A kácsárdi iskola mellett
A hegyesi iskola - A Kácsárdi iskola a
Zábóczki-domb alatt, az 1930-as években épült. Az 1970-es években még működött,
az utolsó tanító Váradi László volt. 1978-tól úttörőtábor, most gyermektábor.
A hegyesi temető - A hegyesi iskola és tábor
mögött. Az ötvenes években nyitották, azelőtt a falu temetőjébe temették a
hegyesieket is.
Hideg-völgy 'Hidegvőgy' -ben, -ből, -be - Szántó, a rangi szőlők alatt
a Tábláig húzódó sík terület, a Megyer-hegy alatti "völgy". Vizenyős,
vadvizes terület, hamar kifagyott rajta a termés, ha hidegebb tavasz volt.
Háromszögbe megy ki a Rákóczi út folytatásaként Patakra tartó út és a 37-es út
között. "Vég Ardó" falu 1882-es térképén szerepel először.
Hochvárt Antal kútja - E. Kovács Kálmán 1980-ból
származó gyűjtésében szerepel, kút az Alsó-Vérmányban, nem messze a
Vitányi-háztól, H. A. szőlője alatt. Csak tavasszal volt benne víz, nyáron
kiszáradt.
Hodvár -ban, -ból, -ba - Kaszáló, rét a Nagy-Nyilason túl, a nagyvasút és a Ronyva között,
a nagyobb gazdáknak volt ott földje.
Homokdomb - A Longon, a Kerekerdőnél. A
37-es út építéséhez onnan hordták a homokot csillével a Ronyván keresztül.
Hordós-kút -nál, -tól, -hoz - Forrás a Kalajka-völgy és az Adorján-völgy között, beleállított feneketlen, tetőtlen
hordóval védték. Szép kis tisztás volt mellette, a helyi iskolából gyakran
kirándultak ide a gyerekek pld. Madarak és fák napján, kisdobosoknak,
úttörőknek akadályversenyeket rendeztek Hordóskút célponttal, sőt régebben még
bálokat is tartottak itt. Az 1953-as katonai térképen szerepel.
Horgásztó lásd Halastó
Hosszú-hágó -n, -ról, -ra - A Vérmány-hegytől a Pusztadélő felé húzódik,
Szőlők, pallagok borítják Első említése 1580-ban egy sárospataki
protokollumban: "az hoszw hagaj Zólóiet"
Hosszú-hágói kilátó - A falusi hosszúhágói szőlők
vége felé egy kis dombon térképészeti háromszögelési pont.
Hosszú-tó - hosszútósi - Sásos
tó a Longon, a Kökényesnél, közel a Bodroghoz. A falusiak szántói a Hosszú-tóig nyúltak le. Az iratok először 1785-ben
említik.
Hotykai szug - A Hordóskúttól Makkoshotyka
ill. Hercegkút felé esik. Azt tartják, hogy ha a Hotykai szug felől borul, eső
lesz.
Igényeltek - Igényelt kaszálók a Longon,
a Kerekerdő túloldalán, a Ronyva és a Hosszú-tó között.
Ispotály-kút - Forrás a Radvány-völgy
oldalában. Az 1953-as katonai térképen szerepel.
Jaskó dombja – A Gáton Jaskó Márton szőlője alatti
dombocska, kitűnő szánkópálya volt
Jaskó gödre, Jaskó pallagja – A Gáton Jaskó Márton
szőlője mellett felfelé húzódó árok, azon át lehet felkaptatni – a
turistajelzést elkerülő úton - a Megyer-hegyre, a Tengerszemhez. Szép kilátás
nyílik innen a falura, sok látkép készül innen.
Kácsád, Kácsárd -on, -ról, -ra - Hegy, szórványtelepülés és szőlők
Bányácska felé. A károlyfalviak mondják "a hegy"-nek is, a kácsárdi embereket pedig a
hegyesieknek. Először 1580-ban említi a sárospataki protokollum: "adot Volt
egi Zólót Az Kaczadon Zido Janosnak". Részei a térképeken: Kis-Kácsárd, Nagy-Kácsárd A Kiskácsárdi részen károlyfalviak szőlői
voltak
Kalajka -ban, -ból, -ba - Völgy a Gáttól a Hordóskútig
terjedően, folytatása az Adorján-völgy. Rét, kaszálók, nagy
vadkörtefákkal. Újlaki István 1877-es gyűjtésében szerepel először. Szép
kirándulóhely volt, ma már benőtte az erdő.
Kapitány-völgy -ben, -ből, -be - A Hosszúhágó keleti oldalán,
az Újteleptől a Bánya-kút mellett, a kőbányáig vezet
fel. Azt mondják, hogy harcok voltak ott valamikor, azért hívják így. Először
1741-ben említik hivatalos iratok. Lauber József helyileg a Szilvás
folytatásaként említi
Kapitány-völgyi kőbánya – A károlyfalvi telepesek innen vittek követ a
házépítéshez már a legkorábbi időktől., s lehet, hogy kereskedtek is az itt bányászott
kövekkel. A pataki elöljárósággal sok összetűzés volt a bányahasználat körül.
Ma csak nyomai fedezhetők fel a Kapitány-völgy Bancsi felé elő részén.
Károlyfalvai medence – „A Zempléni-hegységet
jellemző medencék közül az alacsonyabban fekvő, a hegységperemek felé nyitott
félmedencék közé tartozik. Kialakulása a Makkoshotykai-medencéhez hasonló,
alapzatát ugyancsak a fiatalabb pliocén kori hegylábfelszín alkotja. Ebbe
mélyült a medence a pleisztocén folyamán. Felszíne elsősorban
kriopedimentációval pusztult, alacsonyodott. Ennek eredményeként a medencét
keretező magaslatoktól ma hosszú lejtő vezet a Bodrog felé, rajta kisebb
deráziós hátak (Esztáva 180-185 m)
maradtak fenn. A medencéből észak felé a felsőpliocénban kialakult
Bányi-nyergen át is van kijárat.” (= A Zempléni-hegység földrajzi lexikona. –
Nyh-Szerencs, 2009.)
Károlyfalvi gyümölcsösök - Az 1861-es határjárási
okiratban szerepel ez a megfogalmazás.
Károlyfalvi kaszálók - Ugyanott.
Károlyfalvai legelő - Az Újteleptől messze kifelé
eső részt nevezik így kataszteri térképek, először 1884-ben. Az emlékezet
szerint valóban volt arrafelé legelő, a kondát hajtották arra.
Kecskerágó -n, -ról, -ra - A Vérmány alatti szőlők és régebben legelő
is. Disznót, kecskét legeltettek arra, s ha a Longon kiáradt a Ronyva, a gulyát
is odahajtották. Lauber József is úgy mondja, hogy a kecskék itt lerágtak
mindent.
Kerek-erdő -ben, -ből, -be - A Long közepén lévő kerek
alakú erdő, sok gyöngyvirág nyílik benne tavasszal. A térképeken Pap-erdőként szerepel, egykori egyházi
erdőbirtok.
Kétvékások -on, -ról, -ra - Szántó a Versaraszt alatt, a
hegyesi iskola (kácsárdi gyermektábor) mellett, kiment egész a Gaálék útjáig.
Nevét a belevetendő gabona mennyisége határozta meg. Volt ott egy nagy fűzfás,
oda jártak tavasszal birkét szedni.
Kis-erdő - Az Újteleptől a Hosszúhágó
illetve a Kapitányvölgy felé eső, azaz az Újtelepet környező erdős rész. Régen
legelő volt, a libapásztor ide hajtotta a libákat. A Középső pincéktől a
Vérmány felé eső rész régen mind legelő volt.
Kis-Gát -on, -ról, -ra - A Gát falutól távolabb eső része néhány
lakóházzal. Hívják Kistanyának is.
Első említése Stainer Ádám 1835-ös földmérői calculusában.
Kis-gáti forrás E. Kovács Kálmán 1980. évi gyűjtésében szerepel Kis-Gáti felső és alsó
forrás, a Megyer-hegy lábánál, egymástól 50 méterre. A falusiak sem illetik
külön névvel e forrásokat
Kis-Nyilas - Kaszálók magántulajdonban a
Vejertől Újhely felé a kis- és nagyvasút között. Nyílhúzás alapján osztották el
valamikor.
Kis-tanya - Az első Főutcától kijjebb
épült településrész a Tanya (Dózsa György út), ez a még kijjebb épült pedig a
Kistanya. Lásd még: Kis-Gát
Koholya - Szántó a Somlyódon túl a
Longon, a nagygazdáknak voltak ott földjei. 1882-ben "Vég Ardó"
kéziratos térképén fordul elő először.
Kólinbánya - A Megyer-hegy tetején, a
Tengerszem sziklás falainak egyik ürege, fehér kövek vannak benne.
Kolocsin - Forrás és a környező
erdőrész neve. A hosszúhágói kilátó előtt a Kácsárd felé letérő úttól nem
messze. Vadvizes terület, a forrás nyáron gyakran kiszáradt.
Kopár legelő - Lauber József említi: marhalegelő a pataki határban a kfalviak
használatában
Koporsó-hegy – Alakja után elnevezett hely Újhely fel, a 38-as
útról mutatja szépen alakját.
Kökényes - A Longi nagyerdő neve, a
Hosszú-tó és a Bodrog között fekszik. Az erdő alja kökénybokrokkal van tele,
nehéz benne közlekedni.
Közép-völgy - 1390-es okiratban:
Kuzepuolg, "az Újhelytől északra eső Királyszállásáról az erdő mélyéből a
Középvölgyön át vezetett az út Patakra, nagyjából a mai Bányácskáról
Károlyfalván át Patakra vezető út nyomvonalában"
Long -on, -ról, -ra - Alsó része legelő volt, odahajtották ki a
gulyát nyaranta, felső része pedig kaszáló. Közepén a Kerekerdő (hivatalosan Pap-erdő),
Újhely felé eső részén pedig a
Kökényes a Long-erdő. Első
említése 1334-ből ismert: "ad magnam silvam Lungh vocatam". Szláv
eredetű szó, köznévi előzménye az 'erdő, rét, berek' jelentésű log [1]
Brogli János bíró is említi feljegyzéseiben: "1890. évben készült az üröm
terv a longi erdőről."
Lőtér - Károlyfalva és Bányácska
között, az út jobb oldalán, a Bornemissza-forrás közelében
Megyer, Megyer-hegy -en, -ről, -re, Makkoshotyka, Sárospatak és Károlyfalva között álló, 303 m magas
hegy, tetején a Tengerszemmel. Károlyfalváról a piros turistajelzés vezet fel
rá. Első említése 1586-ból ismert: "es Tún illien valast hog az minemw
zoloie vagion az megeren". Eredete az ómagyar törzsnévre vezethető vissza[2]
Nagy-Hardavár - Hegy, erdő a Pusztadélőn
túl. Első említése Újlaki István sárospataki főerdész gyűjteményében, 1877-ben.
Nagy-Nyilas - Rét, kaszáló a nagyvasúton
túl, a Longon. Lauber József is a vasút túloldalára helyezi, az ardóiak
birtokában volt, de kfalviak is használták
Nyilazó, Nyilazó-völgy - A falusiak erdeje a
Hosszúhágón túl, Vágáshuta felé. A közbirtokosságé volt, megvették a gazdák.
Közösen vágták ki a fát, "léniákba, fertályokba" rakták, s nyilat
húztak, hogy ki melyik részt kapja. Szekérrel hozták haza a téli tüzelőnek
valót. 1752-ből ismert első említése: "Szava, Thod, Nyilazó, Long a' nagy
erdeje" Debreceni Ember András Sárospatakról szóló verses leírásából.
Nyilazói nagyrét - A Nyilazó mellett, a
Csatlós tető aljában. Gyakran jártak oda kirándulni, de tehenet legeltetni is.
Nyilazói kőbánya - A Nyilazó-völgyben.
1657-ben már említik: "Nyilaszo Bania. Ebben valaminemű faragni való kövek
találtatnak" (Országos Levéltár). Ez szolgáltatta a környező várak,
kastélyok díszkövét.[3]
Nyúl-kút -nál, -ról, -hoz - Forrás a Nyilazói nagyréten, oldalt. Jéghideg, kék vize volt, favágáskor
innen vitték a vizet. Az 1861-es határjárási okirat említi először.
Palló – Keskeny, lépésnyi fa gyaloghíd volt a Ronyván a
Longra menet, egyik oldalán korláttal. Tőle lejjebb, nem messze volt a gázló,
ahol a szénásszekerekkel át lehetett kelni. Addig funkcionáltak, amíg kaszálták
a Longot.
Pap-erdő - lásd Kerek-erdő.
Papucs-barlang - A Tengerszem sziklafalába
vájt papucs alakú kicsi barlang, a bányaőr barlangja, hátulról megközelíthető
bejárattal. Körbe kis padka vájva a kőbe, tetején füstös kéménylyuk.
Parcel-féle erdő - lásd A bíró
erdeje.
Péter-szug - A hosszúhágói kilátótól
kijjebb eső völgy, katlan, szántóval, réttel, szőlővel. A pusztafalusiaké volt,
nevét feltehetőleg az egyik tulajdonosról kapta.
Puszta-délő -n, -ről, -re - Erdő a Hosszúhágón túl a Nyilazó felé, ill.
a rajta átvezető út. Az utat nevezik Tízöles útnak is. Ez nem a falusiaké
volt. Nagyon meredek út vezetett át rajta, a tehenek nehezen mentek fel,
gyakran megálltak pihenni, "deleltek", segíteni kellett nekik:
baltát, követ tettek a kerék alá, ill. "élesre kötötték" a kerekeket.
Keskeny, mélyvágású út volt, sokat kínlódtak, míg ezen át hazahordták a fát.
Volt sok kiabálás a völgyben, kiáltottak a tehenekre, lovakra, és egymásnak,
mert biztosítani kellett, hogy senki ne jöjjön szembe a keskeny úton. A teteje
szép sima erdő, ott van az Ezeréves fa. 1901-ben említik a sárospataki
közbirtokosság erdejének felosztás előtti földkönyvében. Névváltozatai még a
különböző forrásokban: Puszta déllő,
Puszta dűlő
Radvány-patak - A Nyúlkútból, Deákkútból
folyik le egészen a Bodrogig. Első említése 1621-ben.
Radvány-völgy - A Nyilazótól Hotyka és
Hercegkút felé. Első említése az 1835-ös földmérői calculusban.
Rákóczi-fa lásd Ezeréves fa
Rang
-on, -ról, -ra - A Kisgát után, a Megyer-hegy és a Hidegvölgy
közötti terület, szántók, szőlők. 1895-ben említik a közbirtokosság vagyoni
helyzetéről szóló jelentésben: "Rang nevű gyep a Gát alatti útnál".
Balassa Iván és Kováts Dániel személynevet sejt a név mögött.
Repka-ház – A Gergelyhegy tetején, a Bancsi alatt, a Kapitányvölgy felett álló
lakott ház. A környékbeli szőlőkből a falusiak, a kovácsvágásiak a hirtelen
vihar elől mind odaszaladtak, sokan az ő kútjukból vittek vizet a
permetezéshez.
Rettel-dűlő - A 37-es út túloldalán, a
köveshegyi megállónál a kis- és nagyvasút között. Különböző térképeken szerepel,
a károlyfalviak nem ismerik.
Rettel-patak A hegyekből a Ficckúton át folyik belé a víz, a Nagy-Nyilasban
csatlakozik a Ronyvába. A források így, ill. Retel pataka néven említik, a falusiak ezt a nevet nem ismerik.
Balassa Iván szerint az elnevezés Anonymus gestájának helytelen olvasatából
ered, a helyes olvasat: Ketelpotok. Az 1865-ös, úrbéri rendezés előtti
földkönyv A Vejer rétekben Fűzkúti árokként,
ill. Fűzkúti patakként említi a
haszonvehetetlen földterületek között. Lauber József vízfolyásnak nevezi,
melynek egyik oldalán lévő földeket a kfalviak használták, a másikon lévőt az
újhelyiek
Ronyva
-nál, -tól, -hoz - A Bodrog jobb oldali mellékfolyója, átszeli
a Longot. A longi kaszálókra járva sokszor átkeltek rajta a falusiak,
gyalogosan a keskeny pallón, szénásszekérrel kicsit távolabb a gázlón. Pálos
kolostori oklevél említi először 1310-ben "Ronua" alakban
Somlyód -on, -ról, -ra - Hegy a 37. út mellett, 153 m magas, az
oldalában falusiak szántói, a tetejében ardaiak szőlői. 1602-ben Dobó Ferenc,
aki betelepítette szőlővel, végrendeletében "Somlyod nevün szőlőmet és
azon való házi épületeket'" említ. Rák Ignácz bíró 1896-os
dűlőnév-jegyzékében Somjód néven szerepel. A térképek mind jelölik, olykor Somjódnak írják, és nemcsak a hegyet
jelölik vele, hanem további kiterjedését is a Kisgát felé. Kiss Lajos a
Földrajzi nevek etimológiai szótárában a somlik, somlyik igéből eredezteti a
nevet (somlik jelentése: dió zöld héjából kifejlik)
Somlyódi tábla - 1861-es határjárási
okiratban szerepel így a Somlyód hegy környéke.
Soós néni háza, Soósné háza - Tájékozódási pont a Bányácska felé vezető út
mentén, az Esztáva-hegyen. Soós Györgyné háza
volt, kertjében feszület, előtte buszmegálló. Azon túl, hogy mint tájékozódási
pont valóban jó helyen van, azért is válhatott a falusiak számára azzá, mert
Soós Györgyné a faluból jött férjhez ide a hegyre.
Sóstó - A Somlyód-hegy alatt, a
nagyvasút felöli oldalon, a somlyódi szántóföldek végén. Egy kis kőbánya is
volt mellette. 1835-ben szerepel Nagy- és Kispatak Belső fundusainak
összeírásában. Lauber József szántóföldi dülőként említi a bakterház felé
Stark-szőlő - A Vérmány-hegyen. Stark
zsidó kereskedő volt Károlyfalván, a Dózsa György út és Rákóczi út sarkán álló
házban volt boltjuk. A II. világháború során elvitték őket, csak két gyerekük,
Ferenc és Olga tért vissza. Stark bácsi, Záli néni és Szerénke lányuk
odaveszett.
Szőleik is voltak.
Vérmányosi szőlőjüknél volt egy pince, a falusi katonaszökevények ott bújtak
meg a háború alatt.
Szarvasálló - Erdő, hegy a Csonka és a
Bancsi mellett. Első említése: 1877-ben Újlaki István sárospataki főerdész
által.
Szava
- 478 m magas hegy a falu fölött, déli
lejtőjén terül el Kácsárd. Első említése 1390-ből származik: "Zaua
hege". A szó szláv eredetű, alapértelme: bagoly (Balassa-Kováts).
Szentföld - Szántók a Somlyód-hegy túloldalán, Végardó felé, a kis- és
nagyvasút között. Néhány falusinak is volt ott földje. A pataki parókiától, a
papoktól vették azokat a földeket, ezért hívták Szentföldnek.
Tanyaközpont, Téesztanya - A Hibli 37. út felöli oldalán állt a tsz.
tanyaközpontja, tehén és disznótelep, ma üresen pusztul.
Tarda-forrás - Bányácska felé, nem messze a Soós néni
házától, bal oldalon az erdőben. Az 1861-es határjárási okiratban szerepel
először. Balassa Iván és Kováts Dániel a régi Tarda személynévből eredezteti.
Tarda-patak - A pataki és bányácski határt választja el.
1744-es úrbéri perekben említik először.
Tarda-völgy - Károlyfalva és Bányácska
között. 1866-os kataszteri térképen szerepel először.
Tatárka -n, -ról, -ra - 279 m magas hegy a Bányi-nyereg szomszédságában,
az Aranybánya felé.
Templom-erdő - Az egyház erdője volt a
Vérmányosi-völgyben, a templomépítéshez valószínűleg innen vágták a fát.
Templom-kút - Forrás az Adorján-völgy elején, a vérmányosi szőlők alatt. Az
egyháznak volt ott egy erdőcskéje (Templom-erdő). A forrás le volt fedve, olyan
volt, mint egy kis templom. A turistatérképen Bodnár-kútként jelölik.
Tengerszem -nél, -től, -hez - A Megyer hegy tetején az
egykori malomkőbánya helyén sziklafalak meredélye közt húzódó kis tó,
kirándulóhely, turistautak célpontja.
Tízöles út – Az 1901-es közbirtokossági földkönyvben
szerepel először. A Pusztadélőről a Nyilazóvölgybe vezető keskeny lejtő út.
Tó-rétek - Stainer Ádám 1835-ös
gyűjteményében szerepel: "Tó Rétek az országútnál" Károlyfalvánál. A
térkép szerint kb. a köveshegyi megállóhoz esik, a túloldalon.
Tótok gödre - Mélyedés a Farkas-kúttól a Nyilazó felé menő út egy részén.
Kovácsvágásiaknak és pusztafalusiaknak (a tótoknak) volt ott szőlője.
Új erdő - Juttatott közbirtokossági
erdők a Radvány-völgyben, a vízfolyás szerinti bal oldalon. A II. háború után
lehetett igényelni.
Vadföld - A Gábor-kunyhótól jobbra volt, zab volt bele
vetve a vadaknak. Később tönkrement, aztán csemetét ültettek rá.
Vágott út – Károlyfalváról Köveshegyen át Sátoraljaújhelybe vívő út. A 20. század
első felében ezen az úton jártak gyalog az újhelyi piacra a falusi asszonyok
Vérmány -ban, -ból, -ba, vérmányosi - Szőlőhegy a falu és az Adorján-völgy között,
szőlei már nagyrészt kipusztultak. Részei a térképeken: Alsó-Vérmány, Felső-Vérmány : Kis-Vérmány,
Nagy-Vérmány. A falusiak e bontásokban nemigen említik. Hivatalos iratokban
először 1631-ben említik. Iratokban előfordul Vermány, Vérmál, Virmány alakban is. Balassa Iván és Kováts Dániel
összetett szónak véli, előtagja a Vér családnév lehet, utótagja a mány, mál
'hegy előrésze rendszerint dél felé' jelentésű szó.
Vérmány-kút - Újlaki István pataki
főerdész gyűjteményében szerepel így. Lásd Hordós-kút
Versaraszt, Veres-haraszt -on, -ról, -ra - Szántó a Hiblin túl. Régebben szőlőhegy
volt, aztán szántó lett, de a körtefákat meghagyták rajta. Veres, agyagos,
köves a talaja. A falusiak az első néven mondják, hiv. neve Veresharaszt. Már 1582-ben említik:
"melj zeolo Az Veress haraszthon Vagion". Az 1835-ös földmérői
calculusban mint szántó szerepel az Alsó-nyomásban. A két forrás eszerint
más-más területet jelöl. A turistatérképek is két helyet jelölnek ezzel a
névvel: a Hibli fölé eső részt, valamint az Esztáva és a kácsárdi szőlők közé
eső terültet. Ez utóbbi már a harmadik e névvel illetett hely. 1846-ban Hermli
János károlyfalvi lakos örökségének felosztásában is szerepel: "A veres araszt alatt levő földjét…"
Lauber József mondja: az újhelyi csizmadiáknak volt itt szőlejük
Vitányi, Vitányi háza -nál, -tól,
-hoz - Tájékozódási pont a Vérmány
és a Hosszúhágó között, a Vitányi család lakott ott a nyolcvanas évekig, amíg
be nem költöztek a faluba. Lauber József is a Vérmány tetejére helyezi, innen
kezdődik aztán a Hosszúhágó. Az 1953-as katonai térkép és a turistatérképek is
feltüntetik.
Zábóczki-domb - A Bányácska felé vezető út
erős kaptatója, a hegyesi iskola után. A közelében lakó személyről kapta a
nevét. Bicikliző gyerekek erőpróbája, nem könnyű rá felhajtani.
Burger György pap felvétele az 1940-es vagy 1950-es évekből