Ünnepek

Karácsony

A karácsonyi ünnepkör december elején kezdődik az adventtel. December folyamán karácsonyig minden reggel 6 órakor roráté, reggeli mise volt.

A rózsafűzér társulat, illetve közülük 9 család az adventi hetekben december 15-től kilenc napon át házakhoz vitte el a szent családot, azaz eljátszották a szent család szálláskeresését. A fogadó család a komódon vagy az asztalon kis oltárt készített szobrocskákból, szentképekből, virágokból. Az asszonyok a Szállást keres a szent család kezdetű szenténeket énekelve jöttek be a lakásba, s ott tovább imádkoztak. Minden nap más család fogadta a szentcsaládot. Ma is él a szokás.

A gyerekek tanulták a karácsonyi szenténekeket, amiket majd kántálni fognak.

A nagyfiúk, akik betlehemezni készültek, tanulták a játékot, készítették a betlehemet és az öltözékeket. Régebben 2-3 csapat is volt, egyikük színes papíros, tornyos betlehemmel, a másik gipszből készült barlangistállóval, majd később kis fa istállóval, melyet Brogli Ignác (Drusza bácsi) készített nekik. A társulat egy angyalból, két pásztorból és két öregből állt. Az angyal és a pásztorok hosszú fehér ingben, rajta keresztbe vetett széles magyar szalaggal, fejükön magas fényes süveggel, csengős bottal, az öregek pedig subában, ijesztő álarccal, csörgős bottal. Az utolsó nagy csapatok egyike volt az 1960-as években a Brogli László (angyal), Bartus István, Cilli Márton (pásztorok), Bartus Imre, Rák Barnabás (öregek) alkotta csapat.

A csapatok már kora délután elindultak, előbb a külterületeket járták be (Kisgát, Újtelep), majd a falut, úgy hogy 11-re- fél 12-re végezzenek. Minden háznál – ahol beengedték őket – előadták a játékot, az öregek annak rendje és módja szerint ijesztgették a gyerekeket, a játék végén a család megnézte a betlehemet és pénzt adott nekik. Fél 12-kor kezdődött a betlehemesek énekes bevonulása a betlehemmel a templomba az éjféli misére. Az öregek ekkorra már levetették a jelmezt, de az angyal és a pásztorok szép ruhájukban maradtak. Az angyal előénekelte a versszakok első sorát, s együtt a többit. A misén ők ministráltak, s a végén ugyanígy énekelve ők vonultak ki először a templomból. A be- és kijövetelnek megszabott énekrendje volt. A bevonulást lassú léptekkel a Ne féljetek pásztorok első két versszakával kezdték. A Mária-oltárnál megálltak, elénekelték a Szűz Mária e világra nékünk kezdetű dalt, és keresményükből valamennyit a Mária perselybe tettek. Tovább a Ne féljetek pásztorok 3-4. versszakát énekelték. Az oltár előtt letették a betlehemet, s a Nyugodj kisded csendességbe kezdetű éneket énekelték el. A mise végén Az angyal énekel vagy a Csendes éj kezdetű énekkel vonultak ki. (Az énekek ide kattintva olvashatók) Természetesen az angyal mindig a legszebb hangú fiú volt. A fent említett csapat angyala például gyönyörűen énekelt. Másnap reggel 6-kor volt a pásztormise, ahol szintén a betlehemesek ministráltak az angyal- ill. pásztorjelmezben. Első nap délelőtt folytatták a betlehemezést a Kácsárdon és Rudabányácskán, a közeli szomszéd helységekben.

A következő nemzedék még a 80-90-es években felelevenítette ezt a játékot, a képen látható Diczkó Zoli, Hochvárt Attila, Brogli Tomi, Jaskó Jancsi, Frei Laci,

később Bartus István fia, Bartus Balázs és barátai (Tóth Péter, Hauser Alfréd és Zoltán, Schmiedt Norbert).

A gyerekek vilia este elmentek kántálni a rokonokhoz. A nagyobb lányok-fiúk előfordult, hogy csapatostul jártak kántálni.

Az ajándékozás régebben nem dívott, az 1960-as években kezdtek szerény ajándékot tenni a gyerekeknek a karácsonyfa alá.

Év végén, szilveszterkor hálaadó misét tartanak a templomban. Az ünnepkör végét a vízkereszt jelenti – Jézus megkeresztelésének emlékére -, amikor a pap házszentelést végez; a sekrestyéssel, a kántorral és ministráns gyerekekkel házról házra járnak. A házakba az Az isteni gyermeket… kezdetű éneket énekelve térnek be, a pap megszenteli a házat, s az ajtófélfára krétával feljegyzi az évszámot, s a három király nevének kezdőbetűjét: 20 + G + M + B + 05. (A néphumor szerint a jelentése: Gáspár menj borért, … literért). Ezután lehet leszedni a karácsonyfát.

1970-es évek 2008

Húsvét

A húsvétot megelőzi a nagyböjt, melynek a kezdete hamvazószerda. Innentől megszűnik a mulatozás, nótázás, tánc. Ilyenkor eszik a böjtös ételeket: az olajos krumplit és olajos káposztát, főként hamvazószerdán és nagypénteken.

Péntekenként keresztúti ájtatosságra gyűlnek össze a templomban: a pap a ministránsokkal a stációképek előtt végzi a hívekkel az ájtatosságot, a Szívünk, lelkünk most kitárjuk, Utad Jézus veled járjuk c. szentének versszakait énekelve.

A húsvétot kettővel megelőző vasárnap a fekete vasárnap, amikor fekete lepellel borítják le a templomban a kereszteket. A húsvét előtti vasárnap a virágvasárnap, ekkor Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékére barkaszentelést követően szentelt barkát osztanak a híveknek.

Aztán következik a nagyhét minden napra eső templomi liturgiával. Hétfőn, kedden és szerdán énekelték a siralmakat (Jeremiás siralmait) a fiatal fiúk, miközben 12 gyertyát a sekrestyés sorban oltogatott el. Nagypénteken (és virágvasárnap) volt régebben a passió. A szép énekhangú férfiak, a kántor illetve az egész hívősereg elénekelte szerepek szerint a passiótörténetet. Jézust rendszerint Brogli György (Hurkás Gyuri bácsi) énekelte nagyon szépen, az evangélista Hauser Antal, majd Hauser Imre volt (kántorok), részt vett még benne Hauser Andor (Dore, aki éppen szép énekhangjáról, szolmizációs tudásáról kapta ezt a ragadványnevet) és Magasvári Antal (Gyula Anti).

Nagypénteken az otthonokban fekete kendővel takarták le a tükröket. A nagycsütörtöki Dicsőségtől a szombat esti feltámadásig nem harangoznak, csak „recsáznak”, kereplővel helyettesítik a harangot. Szombaton egész nap nyitva van a templom, s az emberek egyénenként elmennek szentsír-imádásra. A szent sír mását a Jézus szíve oltár előtt készítik el az asszonyok. Mellette a leventeegylet idején leventék álltak őrt. A szombati feltámadás előtt a templomkertben tűzszentelés van s az egész szertartás feltámadási körmenettel ér véget.

Húsvétvasárnap reggel van a pászkaszentelés: a kismisére elviszik a sonkát és más húsvéti ételeket (kalácsot, kolbászt, tojást, tormát) kosárba rakva, sonkakendővel (általában fehér lyukhímzéssel varrt kis terítő) letakarva megszentelni. Délután a lányok vagy a lányos szülők tojást festettek: hagyma héjának a levével egyszínű barnás-pirosas tojásokat, később bolti festékkel, növénymotívumokkal díszítve, melyet a rátett levéllel-virággal, azt nylonharisnyával rögzítve nyertek. A viasszal rajzolt minta is gyakori lett.

Húsvéthétfőn a fiúk és a férfiak locsolkodnak, a gyerekek reggel, mise előtt illedelmesen rózsavízzel, kölnivel (amikor nagyon szegények voltak, szappanosvízzel), verset mondva; a fiúk, férfiak inkább délután, szintén kölnivel, de régebben gyakran vödör vízzel, szódásüveggel, az idősebb nőket kíméletesen csak a lavór fölött nyakon öntve egy pohár vízzel. A gyerekek hímes tojást, csokoládéfigurákat és pénzt kapnak. Régebben általános volt, hogy húsvét keddjén a lányok is elmentek locsolkodni a rokon családokhoz, esetleg az osztálytárs-leányok az osztálytárs-fiúkhoz.

Locsolóversek

Búcsú

Május 16-án, illetve a hozzá közelebb eső vasárnapon, Nepomuki Szent Jánosnak, a falu védőszentjének ünnepén tartják. A templomban ünnepélyes nagymise van vendégpapokkal, a végén körmenettel a templomkertben. A templomajtót pünkösdi rózsából, labdarózsából, mariskavirágból (jázmin) és bukszaágakból font hosszú virágfonat keretezi, melyet hosszú évek óta Bosch Sándorné, Kati néni készít el. A templom környékét árusok foglalják el, mézeskalácsosok, cukorkások, játékárusok és mindenféle bazárárus. Néha körhinta, ringlispil, céllövölde is megtelepedik a futballpályán. A családok sütnek-főznek, ilyenkor ugyanis hazajön a rokonság, a faluból elszármazott közeli s távolabbi rokonok. Egy éven egyszer, búcsúkor biztos, hogy látják egymást. Régebben, míg élénk sportélet volt, délután rendszerint nősök-nőtlenek vagy alvég-felvég meccs volt a futballpályán, este pedig bál a kultúrházban.

1970-80-as évek

1995

2001

2005

2006

Úrnapja

Úrnapján, júniusban az Úrjézus Krisztus iránti hódolatát fejezi ki az egyházközség. Ilyenkor ideiglenes oltárokat készítenek a templomon kívül, a falu különböző helyein, legalább négy helyen. Régen zöld sátrakat ácsoltak ezeken a helyeken előző nap a férfiak, az ünnep reggelén pedig az asszonyok oltárt állítottak, és díszítettek a sátrakban.

A templom mellett a templom körül lakók, a felvégen a Bércesék előtt a felvégesiek és az újtelepiek, az alvégen a temetőnél a tanyasiak és a bolt alatt lakók, az alvégen, Hurkásék előtt pedig az alvégesiek készítették az oltárt. Emlékeznek még a Brigalék elé, és Pokolyék elé állított sátorra is. Oltárképnek hagyományos falusi szentképet tettek fel, az asztalt terítővel, virágokkal, szobrokkal díszítették, az oltár elé szőnyeget tettek. Az úrnapi körmenet során a pap végigvitte az oltáriszentséget minden sátorhoz, s mindenütt áldást osztott. Az utat az előzőleg elsőáldozó kislányok fehér áldozó ruhában virágszirmokkal hintették fel előtte. A járda szélét a kőszegély mellett földbe szúrt ágakkal díszítették. Ma már csak a templomudvar négy sarkán állítanak oltárt, sátor nélkül.

2007-es képek

Búzaszentelés

Búzaszenteléskor kimentek a határba a búzaföld szélére, s ott szentelték meg a bevetett földet. A zöld búzaszálakból a lányok koszorút fontak a kivitt zászlókra és a keresztre. Az utóbbi évtizedekben, a hetvenes évektől a templomban történik. A sekrestyés gondoskodik róla, hogy legyen egy kosárnyi zöld búzaszál, s azt a szentelés után kiosztják a híveknek.

Keresztjáró napok

Nyáron körmenettel járták végig a faluban illetve a falu körül állított útszéli kereszteket.

Határjáró körmenet

Nyár elején volt, a bő termés reményében, amikor már a búza, gabona szálából fütyülőt lehetett csinálni. (kihúzták a gyerekek a búza szárát, letörték, megharapták, és lehetett vele fütyülni.)

(összeáll. Trifonovné Karajz Borbála)