Helyi szólások, szólásmondások, csúfolók, hiedelmek
A faluban közszájon forog,
vagy kisebb körben - 1-1 nagycsaládon belül - ismert néhány helyi keletkezésű szólás. Ezek
egy-egy történet, párbeszéd csattanójaként vagy jellemző szavaiként hangzottak el
valamikor, melyeket később sűrűn felemlegettek, majd hasonló esetekben
felidézték jellemző, odaillő szavaikat, s azok így lassan szólásokká váltak a
kis közösségen belül.
Bőg a szamár, eső lesz, ne
félj szamár, nem nagy lesz – mondják a síró gyereknek csúfolódva
Bújj be tárász!
A kisbabának mondják
öltöztetés közben, biztatva, hogy dugja be kezét a ruha ujjába. A harmincas
évek körül forgattak egy filmet a falu határában Gogol "Bulba Tarasz" című művéből.
Ez az "értelmetlen" cím nyerhetett így értelmet a falusiak nyelvén.
Dű dű hegedű, macska segge keserű – mondják a síró gyereknek
csúfolódva
Egy csatára – csak egy alkalommal, vagy rövid ideig
Egy sor fing és egy sor
nád, megint fing és megint nád – mondják süteményrecept elbeszélésekor, a
rétegezésnél tartva. Eredete homályba vész, talán egy hajdani tetőfedő
magyarázta így a nádtető mibenlétét?
Hasalj baka! – mondják a kúszó-mászó kisbabának
Hangzott el leventék között,
pincézéskor valamikor a 2. világháború előtt-alatt, s ma is olykor-olykor, ha
valaki megkérdezi a szituációból adódóan, hogy hol a pohár, így folytatják a
párbeszédet.
Hosszabb a péntek, mint a szombat!
mondják annak
akinek kilátszik a fehérneműje, kilóg a kombinéja
vagy alsószoknyája
Imre bácsi nagyfiú,
hátrafésüli a haját!
Bátyjáról (Deutsch Imre)
mondta kishúga. Családi körben serdülő fiúkkal, vagy frizuradivattal
kapcsolatban el-elhangzik mostanában is.
Isten veled, Bregit! Köszönöm a kreplit!
A Bregit a Brigitta név becézése, a krepli a fánk sváb neve. Hajdan – talufosztás végén - elhangzott szavak tréfás búcsúzásként ma is elhangzanak.
Jó idő lesz! – mondják, ha elfogyott az
ebéd, ha elfogy minden étel, nincs maradék.
Jó volt-e a kínálás?
Közismert, hogy a károlyfalviak milyen vendégszerető emberek, mennyire
„tudnak kínálni”. Lakodalmi vacsora után a vőlegény nem azt kérdezte a
vendégektől, hogy jó volt-e a vacsora, hanem, hogy milyen volt a kínálás. Ha a
téma, a károlyfalviak vendégszeretete szóba kerül,
ezt mindig felemlegetjük.
Körül kuruj,
nagy darabot! - Szűkön fiam, mert nincs
kenyér!
Kenyérvágáskor hangzik el,
felidézve egy párbeszédet, amely a kisfiú Velti
József és édesanyja között hangzott valamikor.
Mondják, ha krumplileves
van, utalva arra, milyen gyakori étel volt ez valamikor, reggelire, ebédre,
vacsorára, minden napszakra, illetve utalva a szegénységre, amely ezt
előidézte.
Lett vón két hordóval, de
apám beleb….ta
egybe
– felelte a hegyesi Pandák-fiú valamikor a kérdésre, hogy mennyi boruk
lett – s felelik azóta is, ha ilyen kérdés hangzik el
Margit/….. bepisilt!
Mondják azokon a napokon,
melyekre a közhit általában esőt ígér - s az be is következik -, a környezetben
a nevet viselőknek, főleg a gyerekeknek.
Megadja a módját, mint Kánem Náci a takarásnak.
Olyankor mondják, ha valaki
túlságosan is pontosan, alaposan végez el valamit. A szénát, ha nem szárad elég
gyorsan, megforgatják takarás (összegyűjtés) előtt, hogy a másik oldala is
megszáradjon. Kánem Náci (Rák Ignác) a már száraz
szénát is megforgatta a takarás előtt, "megadta a módját" a
takarásnak.
Megjött a vendége – mondják arra, aki
menstruál
Megszakadt a rózsafűzér!
Az 1940-es évek második
felében a fiúk a litánia alatt Pos Pista bácsiéknál a
kamarában iddogáltak. Közben megjelent köztük a fiatal pap, Tóth Bálint is, aki
szívesen időzött, iszogatott a fiatalokkal. Megjelenését Suták György
kommentálta a fenti mondattal. El-elhangzik azóta is,
ha a pincében a kör közben kifogy a lopóból a bor.
Mondják annak, akinek
belátni a ruhája alá. (Kispatak Sárospatak távolabbi része)
Ne bolondozz, Csákó, mert
eladlak!
Hauser Ignác(?)
a lovának mondta ezeket a szavakat. Manapság a
kisgyerekeknek mondják játék közben évődve, vagy tréfás figyelmeztetésként.
Nem kelt ki, mint a Pandák mákja
Nem kelt ki a mákja, mert
fordítva vetette el (fejjel lefele) – mondta a hegyesi
Pandák, s mondják azóta is tréfásan, ha arról folyik a
szó, hogy nem jó a termés, nem kelt ki a vetemény
Rák Brigitta a gyerekeit kecskét
legeltetni küldte a Bikarétre, azzal, hogy addig ne jöjjenek haza, míg le nem
száll a nap. A kisfiúk lassúnak találván az idő múlását, megkérdezték az arra
járó asszonytól: - Nénike, leszállt már a nap? Munka közben, siettetve az időt,
ma is tréfásan kérdik egymástól: - Nénike, leszállt már a nap?
Nyald ki Maris ezt a tálat!
Sütéskor adják a gyereknek
ezzel a szólással a tálat, hogy a maradékot nyalakodja ki belőle. A hosszúhágói
Vitányiné mondta Maris lányának.
Ó, Jani!
Édesanyja (Ilu néni) mondta, amikor a fiát először táncolni látta a
bálban. Azóta ez a csodálkozás tréfás, gúnyoros
kifejezése.
Olyan a hajad, mint Bíró Margitnak
Kopasz Annusnak mondta a
férje, Anti, mikor nem volt frizurája csinálva, családi körben azóta is elhangzik.
(Bíró Margit a faluban élő elmebetegek egyike volt)
Pakolj zsidó, múlik a vásár!
Hazafelé készülődésre, vagy
bárminek a befejezésére bíztatják így egymást és magukat a faluban. Szintén
csak feltételezés a helyi eredet, mert máshol nem találkoztam vele.
A porta a Ferié
A temetésen a pap latinul éneklte a Circum de derunt kezdetű gyászéneket, amelynek volt egy fenti módon
hangzó sora. Így hivatkoztak erre később az örökösödési vitában: Már a pap is
megmondta, hogy a porta a Ferié
Puzsiné – mondják arra a nőre,
akinek rendetlenül van felkötve a kendője; úgy néz ki, olyan, mint Puzsiné. Hogy ki volt Puzsiné,
helyi személye-e – nem tudni.
Rövid lesz a farsang, a csúnya lányok is férjhez
mennek, mert nincs idő válogatni
Semmibe só se kell! –
válaszolják, ha valaki a Mi van kérdésre azt feleli,
hogy Semmi
Mondják arra az asszonyra,
aki fordítva kötötte fel a kendőjét, az alsó fele a hosszabb.
Virít, mint a tej – Egybefüggőnek látszanak a
fehér virágok
A közeli falvakra csúfolódó versikék születtek. Ezek
feltehetően nem károlyfalvi találmányok, hanem az
egész környéken közismertek.
Vajda, Luka, Karos,
Mind a három szaros!
Pusztafalu, Kajata,
Azt az isten nem adta,
Csak az ördög kiszarta!
Kuk-luk, lukaiak,
Kölesben a bika!
Más csúfolók
Nagyothalló
öregekre
-
Jó napot kívánok!
-
Kukoricát kapálok.
-
Nem azt mondtam, köszöntem!
-
Sűrű volt, hát kiszedtem.
-
Bolond maga, néni!
-
Ez a sor itt végig…
Ki hogyan szellent?
Az öregasszonyok: Répa rotty!
A lányok: Selyemzsinóóór!
Fiúk, férfiak: Kortyonfitty!
Bizonyos személyekre
„Szánt-e Mária, Magdaléna,
szánt-e Petres, szánt-e Joskala a Kecskerágón?”
A felvégesiekre gyártották a Mindenszentek
litániája dallamára.
Madárhang-utánzás
Cilli a bíró!
Halló! Kész a rédia?
Mit mondanak a
kacsák?
Hány zsák ár pá tok van még nek tek?
Csipkelődés, csúfolás személyekre, családokra
humoros kiszólás, selypítés, … nyomán (kisebb körben ismertek)
„- Ugye Jóska, Pista? -
Pista, Pista!”
Keresztelőn hangzott el a párbeszéd. A pap megkérdezte, mi lesz a
gyermek neve. A keresztmama s a keresztapa így tárgyalták meg a feleletet.
„Emberek! Voltam a Longon és lágy.”
Katus néni apja (Nezáczki Márton - Bolha
Marci) községi elnök korában a közmunkákat intézte. A gulya kihajtása előtt
kiment szétnézni a Longra, s visszajövet, így
jelentette, amit tapasztalt. Még a
gyerekeit is csúfolták ezzel a suta mondásával.
„Lénuka,
mondjátok utánam: Cigányok istene…”
Processziót, búcsúi zarándokmenetet játszottak a Burger-testvérek, Náci
alakította így a zarándoklatvezető papot.
„Józsa néni majd bezöldségeli a levest”
– mondta a mezőre indulva Lénuka. (Józsa néni
a családban élő elmebeteg volt). A fiatal Lénukát
sokáig csúfolták ezzel a mondásával.
„Apa, a Mici
a hordóba szart!”
Kati-testvére tudatta így a hordóba állított kishúgával történt
eseményt édesapjával.
„Mama! Ad? Nem ad?
Megbánja!”
A kosárban gerendára akasztott süteményből kért így a kislány Deutsch Monika.
„Isten hozta, kedves
ruszki!”
– mondta Mátyás Jóska bácsi felesége, Deutsch Rózi néni a pincéből
feljövet, fehér zsebkendővel integetve a közeledő katonának. – Nem ruszki, romanszki! – felelte a katona.
„A kökény? A kökény 10
fillér”
– mondta Deutsch Margit a piacon, ha a kökényt kérdezték. Csúfolták
ezzel, hogy kökényt is árult a piacon.
„Nyatas
törte oszt nyata sincs”
– állapította meg a kisfiú Rák Jozu a nyakaskörtéről.
„Gyuri bácsi, jedet iszott a Badár!”
Szintén a kis Rák Jozu megállapítása Madár
nevű ökrükről télen.
„Szép vagyok én is, szép a
mi Zsuzsink, hát még a mi Fánink!”-
mondta a faluba férjhez jött Frei Jánosné Varga Erzsébet (Pup
Erzsi) magáról és testvéreiről.
„Nekem nem kell kávéleves!”
Mondta Brogli Tibi, kisfiú korában, miután
néhány Pesten, nagynénjénél töltött év után hazahozták, és itthon tányérból
kapta a tejeskávét.
„Kató nénye,
azt mondta anyuka, hogy tessék már ideadni a tepsüt!”
A gyűjtőt csúfolták kiskorában így az általa elhangzott szavakkal.
„Anyuka, nem mondom meg,
hogy ettünk mákot!”
A gyűjtő kiskori mondását gyakran felemlegeti a család.
„Fö,
fö, tarkas!”
Szintén a gyűjtő családjában emlegetik fel a gyűjtő hajdani
próbálkozását az f betűvel, ha valamely kisgyerek még selypen beszél.
„Oszif
nána a Szilvásba
Majd megszakadt a fingásba” – így
csúfolták a gyerekek szerepjáték közben az Oszif nánát játszó gyereket.
„– Ica néni, mit tetszik
csinálni? – Mosok kislányom.”
Brogli Marika
gyerekszáj-párbeszéde édesanyjával.
Hiedelmek
Ha a kés élével felfelé van letéve, veszedelem lesz.
Ha halat etetnek a
kisgyermekkel, aki még nem tud beszélni, néma lesz (a hal is néma)
Ha késsel nyúlnak a tejbe, véres tejet fog adni a
tehén.
Ha viszket a bal szemem, örömöm lesz.
Ha viszket a jobb szemem, sírni fogok.
Ha viszket a bal tenyerem, pénzt fogok kapni.
Ha viszket a jobb tenyerem, pénzt fogok kiadni.
Ha cseng a bal fülem, jó hírt fogok hallani.
Ha cseng a jobb fülem, rossz hírt fogok hallani.
Ha beverem a könyököm, vendég fog jönni a házhoz.
Ha ég a fülem, valahol pletykálnak rólam.
Álomhiedelmek
Hússal álmodni betegség
Tojással álmodni pletyka
Zavaros vízzel álmodni baj
Meszeléssel álmodni halál
Halottal álmodni eső
Népi
megfigyelések
Amit pünkösd
szombatján plántálnak, ha sziklába ültetik is, megfogan
Április árpa
maradjon a zsákba
Ha áprilisig nem vetették el az árpát, már nem is
érdemes, mert elkésett.
Ha a Fánaloh felől borul, eső lesz nálunk is
Ha az északra fekvő Hosszúhágó illetve a Szava-hegyek
felől látni borulatot, hallani dörgést, hozzánk is elér az eső.
Ha dél felé vonulnak a vadlibák, hideg lesz
Ha észak
felé vonulnak a vadlibák, jön a meleg
Ha reggelre
nagy a harmat, azt lemossa az eső
Hallani a
pataki harangot, lágy idő lesz, esni fog az eső
A késői
vendég meghál
Ha este jön a borulat, abból lesz eső
Ha este kezd esni az eső, egész éjszaka esni fog
A korai
vendég elmegy
Ha reggel jön a borulat, abból nem lesz eső
Korai zengés, késői éhezés
Ha
tavasszal időben van jó eső, lesz bőven termés, későn fog kezdődni az éhezés.
Késői zengés, korai éhezés
Ha
viszont késői az eső, gyenge lesz a termés, korán fogunk kezdeni éhezni
Mátyás,
Gergely, két rossz ember
Megpuhult a
szalonna bőre, jön az eső
Nehogy Orbán
majd behabarja a paszulyt
Orbán az utolsó fagyosszent május 25-én, félő, hogy
akkor még lefagyhat a paszuly.