Gyermekjátékok
Kisbabát becézgetve
Itt egy kis oltárka, a
homlokára mutatva
itt van két gyertyácska, a szemeire mutatva
itt van két párnácska, az orcáira mutatva
itt jön ki a papocska, a szájára mutatva
meghúzza a harangocskát, gyengéden megmozgatva az
orrát
giling-galang, giling-galang
Kisgyereknek a fejét két kéz
között ütögetve, szitálást utánozva
Farkasszem
Ki bír tovább pislogás
nélkül a másik szemébe nézni?
Jártál kertben?
-
Jártál kertben?
-
Jártam.
-
Láttál farkast?
-
Láttam.
-
Féltél tőle?
-
Nem!
A kérdező a válaszoló szeme előtt hadonászik, s ha a válaszoló pislogás
nélkül megállja, valóban nem félt. Ha pislog, mégiscsak félt.
En den démusz,
móraka témusz,
Alla balla
potrovicska,
Ördög vigye ezt!
- Kútba estem!
- Hány méterre?
- ……
- Ki húzzon ki?
- ……
Levélszámoló, sziromszámoló Ki lesz a lány jövendőbelije?
Pap, katona, kondás,
kutyapecér, lózsivány (eredetileg lócsiszár lehetett)
Lipim-lopom a szőlőt,
Míg a pásztor el nem jő,
Vaskalap a fejébe,
Bunkósbot a kezébe!
A pásztor jön, és elzavarja a zsiványokat)
- Hova megy, nagyapó?
- Templomkába.
- Mi is mehetünk?
- Mit ettetek?
- Paszulykát.
- Nem fogtok tőle fingani?
- Nem.
Bemennek nagyapóval a templomba, de nem tartják be az ígéretüket, s
nagyapó kizavarja őket.
Száll a héja magasan,
Földre röppen hamisan.
Tyúk: - Mit ásol te héja?
Héja: - Kutat.
Tyúk: - Minek a kút, héja?
Héja: - Víznek.
Tyúk: - Minek a víz, héja?
Héja: - Főzni.
Tyúk: - Mit főzöl, te héja?
Héja: - Csirkét.
Tyúk:- A magadét, héja?
Héja: - A tiedet ellopom!
Tyúk: - Anyja vagyok, nem hagyom! Hess, hess, hess,
hess, hess, hess, hess!
És a héja mérgesen
továbbrepül éhesen. (Eljátsszák)
Egy gyerek a kör közepén áll, ő király, egy a körön kívül. A kör és a
külső gyerek ellentétesen haladnak körbe.
-Sötétes az erdő, csillagos a mező,
Király atyám, kit adsz
nékem,
Kivel hazamenjek?
-Ezt adom néked, szeretem én eztet,
Szép ő maga, szép ruhája,
Szép a két orcája.
A király választ mindig a körben álló gyerekek közül kísérőt, s a külső
kör így mindig növekszik, addig, míg mindenki el nem fogy a belső körből.
Egy gyerek a körön kívül sétál ellentétes irányban a körrel, ő a vevő.
Akihez az 1. versszak végére ér, azzal kezd "tárgyalni". A végén
megállapodnak, hogy hány kört futnak, s a vesztes marad a körön kívül.
-Beültettem kiskertemet a tavasszal,
Rózsa, szegfű, liliom és
rezedával,
Ki is nyílt az egyenként,
El szeretném adni mind,
De most mindjárt!
-Én megveszem virágodat, ha eladod,
Ha az árát, ha az árát nem
sokallod.
-Versenyfutás az ára,
Uccu, fussunk utána,
De most mindjárt!
Elől megy egy kisleány, korsó van a karján.
Utána egy gavallér, aranyos
paripán.
Fiú: Állj meg, állj meg te
kislány, adj egy ital vizet,
Megitatom paripám, aztán
megölellek.
Lány: Nem kell engem ölelni,
nem vagyok én dáma,
Mert én vagyok az anyámnak
egyetlenegy lánya.
Fiú: Ha te vagy az anyádnak
egyetlenegy lánya,
Én meg vagyok a császárnak
vitéz katonája.
Lány: Menjen tőlem az úrfi,
vélem ne tréfáljon,
Mert ha egyszer
megharagszom, rögtön nyakon vágom.
A fiú és a lány a körön kívül sétálnak, s végül a lány nyakon vágja a
fiút.
Körjáték
Körben áll egy kislányka, lássuk, ki lesz a párja,
Lássuk, kit szeret a
legjobban, azzal fordulok gyorsan.
A körben álló kislány választ valakit, azzal körbekocsikázik, míg a
többiek tapsolnak.
Ezt szeretem a legjobban. Ezzel
fordulok gyorsan.
Vége, vége, vége mindennek,
vége a jó kedvünknek!
Körjáték
A gazda rétre megy, a gazda
rétre megy,
Ki a ki a rétre megy, a
gazda rétre megy.
A … vele megy, a … vele megy,
Ki a ki a rétre megy, a … vele megy.
…
Zakatolás
Hegyek között, völgyek
között zakatol a vonat,
Én a legszebb lányok közül
téged választalak!
Egy a jelszónk: tartós béke,
Állj közénk, és harcolj
érte!
Hegyek között, völgyek
között zakatol a vonat….
más
Megy a Zsuzsi vonat,
kattognak a kerekek!
Vígan integetnek az úttörő
gyerekek!
Lalalala, lalalala,, lalalala, hú!
Náncsi néni segiből / lánggal ég a cibere,
Aki hamarabb megszólal,
kanalazik belőle,
Hármat szabad cuppantani, cupp,
cupp, cupp!
Iskolai szünetben
játszották: egymás kezét fogva, - az első egy erős gyerek – szaladnak
kacskaringósan, s jól megrántják a végét.
Kelj fel, Jancsi!
A játszó gyerekek vízszintes
vonalban egymás mellé álltak, egyikük szemben velük kb. 4-5 méterre, ő
vezényelte a játékot. Felváltva szólongatta őket:
-
Kelj föl ……(név)!
-
Hány órára?
-
10 tyúklépésre! (ilyenkor a megszólított 10 aprót lépett pontosan egymás elé
rakva a lábait)
Volt még bolhaugrás (páros
lábbal) és óriáslépés.
A megszólítás és a meghatározás is
véletlenszerű illetve a kérdező kedvétől függő volt, és szólíthatott
visszalépésre is.
Az nyert, aki elsőnek a
kérdezőhöz ért, a következő játékot ő vezényelte.
A szabályos játék
valószínűleg úgy volt, hogy a kérdező háttal állt a játszó gyerekeknek, és azok
fantázianeveken játszottak, így valóban a véletlen alakította az eredményt, de
emlékezetem szerint mi a fent leírt módon játszottuk, s így a szólító ugyancsak
kedve szerint alakította végeredményt.
Két sorban állnak föl egymással szemben, kb. 10 m
távolságra. Kórusban beszél a két sor egymáshoz:
-- Adj király,
katonát!
-
Nem adok!
-
Ha nem adsz, szakítok.
-
Szakíts, ha bírsz!
-
Kit kívánsz?
-
…..t!
A választott gyerek nekiszalad a szemben lévők között
a leggyengébbnek gondolt láncszemnek, s megpróbálja szétszakítani erősen
összefogott kezüket. Ha sikerült, átviszi az ő sorukba a szakított katonákat.
Így megy, míg el nem fogyik
az egyik sor.
Juhász bácsi azt mondta:
Ki-ki maga mesterségét folytassa, -tassa, -tassa, ….…-nak átadhassa.
Más:
Budapesten van egy ház,
Abban lakik egy juhász.
Kértem tőle vacsorát,
Azt mondta, hogy pofon vág.
Ha pofon vág, meghalok,
Elvisznek az angyalok,
Két angyal pirosba,
Három angyal kékbe,
Felvisznek az égbe.
Ki-ki maga mesterségét
Folytassa, -tassa, -tassa,
……..-nak átadhassa
Piri, Feri, Sári, Zoli….
Tetszés szerint
folytatható, ahány gyerek játszik, annyi névvel. Hangosan, kórusban mondják, s
akinek a nevénél az ugráló eltéveszti az ugrást, az a gyerek következik.
A játékos a falhoz dobja a labdát, míg elkapja a következő szavakat
mondja, s a különböző rigmusokra különböző figurákat csinál.
Egyenlőre
Két-kettőre
Három hatra
Hat kilencre
Üsd ki tízre
Tizenegyre
Gyertyatartó a levegőbe dobja a labdát
Vaskoppantó a földre pattintja a labdát
Egy a falba
Egy a földre
Más
Simon
Csattantó tapsol
Szájbaverő
Fülhúzó
Cérnatekerő a két kezét gyorsan körbe forgatja egymás körül
Jaj de karcsú nő csípőre teszi a két kezét
Kis hegyes alacsonyan dobja a levegőbe a labdát
Nagy hegyes magasat dob a levegőbe
Elöl-hátul taps
Hátul-elöl taps
Verőke Hármat pattint a földre a labdával
Addig csinálja újra és újra, amíg nem ront, akkor következik a másik
játékos.
Tíz élet (Krumplilevesbe
mártogatott…/ Bablevesbe mártogatott….)
Labdajáték. Minden gyerek választ magának egy futballista nevet, egy
gyerek fölírja a neveket, vezényli a játékot, s írja a játék állását. A
gyerekek körbeállják a labdát, jobb kezükkel a labda felé hajolnak. A
játékvezető skandálja: "Krumplilevesbe mártogatott, -gatott, -gatott, -gatott Puskás!"
illetve valamely játékos játékbeli nevét. A nevét
halló gyerek felkapja a labdát, s igyekszik eltalálni valakit a szétrebbenő
többi gyerek közül. Akit eltaláltak, annak egy élete elfogyott. Akinek minden
élete elfogyott, kiesik a játékból. A játékvezető jegyez. Az a győztes aki legtovább a játékban marad.
A gyerekek szétterpesztett lábbal sorban egymás elé ülnek hátradűlve,
ők a kenyerek a kemencében. A gazdasszony csiklandozással próbálgatja, melyik
kenyér sült már meg. Aki elneveti magát, megsült.
Kocsikázás
Két kislány keresztben kézenfogva, jobblábukat elöl támasztva gyorsan
körbeforognak.
Kártyajáték, főleg felnőttek játszották, de gyerekek is örömmel
figyelték vagy kapcsolódtak bele. A játék érdekesen képez le szerepeiben egy
középkori osztálytársadalmat, közkedveltségét valószínűleg főleg ennek
köszönhette. 4 játékos játssza. Az első körben 8-8 lapot kapnak
a játékosok. Hogy kialakítsák a szerepeket, fogásokat kell szerezniük. Színre
színt tesznek, s a színben legerősebb lapot tevő viszi a fogást. Amilyen
sorrendben megszerzik a nyolc fogást, úgy lesz belőlük Király, Fiú, Palatinusz s a legutolsóból Szaros.
A továbbiakban a játék folyamán a Szaros dolgozik (kever, oszt, stb.). A Királynak és a Fiúnak előjogai vannak.
A Fiút Fiú-választás illeti meg: a két paklira osztott kártyacsomóból
választhat, hogy melyiknek aljáról, tetejéről, közepéről csapjon ki a Szaros 6 lapot. Ha a 6 lap közt van a fiú (makk felső) vagy
a lány (zöld felső), az az övé.
Tetszik-e a Királynak? A Király
előjoga, hogy kiteszi elé a Szaros a legfelső 3 lapot,
s ő, ha tetszik neki, elfogadja, s megmondja, hogy melyik szín lesz a tromf.
A játék fogások szerzésével folytatódik, mint az elején, csak most már
szerepeik szerint játsszák. Mindig a Király ad le, a leadás sorrendje: Király,
Fiú, Palatinusz, Szaros. A
lehívott színt kell mindig adni rá, ha nincs, tromfot, ha az sincs, akármit.
A tromf a legerősebb lap, amely mindent elvisz, nála csak lány (zöld
felső) erősebb, s annál is erősebb a fiú (makk felső). Ha a királynál van a fiú
(makk felső), kérhet: - Fiú kéri a
lányt és mindenünnen tromfot! A Szaros minden
játszmában egyszer csalhat (pl. mégsem teszi ki a tromfját.), de meg kell
mondania, hogy most csaltam.
A cél újra a nyolc fogás megszerzése, ennek sorrendjében alakul ki az új felállás. Ha már megvan az új király, utána már nincs Fiú-választás, és Tetszik-e a királynak, csak ki kell csapni egy lapot és az lesz a tromf.
A játék az új felállásban folytatódik tovább, bármeddig.
Fűben-fában játék
A falusi gyermekek mindenből játékot csináltak, amit a környezetükben
találtak. Persze, kevés volt a boltban vásárolt játék, az nagy ritkaságnak számított,
legfeljebb a búcsúban kaptak apróbb játékokat: kis kaucsukbaba, similabda,
léggömb, vízipuska)
Viszont nagy találékonysággal játszottak a természet adta
lehetőségekkel.
Fababával játszottak a szegényebb gyerekek. Egy hosszabb botot felül behasítottak,
s abba keresztben beletettek egy rövidebbet, a biztonság kedvéért össze is
kötözték. Rongyhulladék mindig volt a házban (hisz a
ruhákat nem boltba vették készen, hanem varrták-varratták, s eltették a maradék
foltnakvalót), babaruhát ebből varrtak a babának. Az
ügyesebbek fejet is készítettek rongyból a babának.
Kukoricacsutkából -
téli estéken, miközben a család kukoricát
morzsolt – a gyerekek disznóólat építettek, bele almából tették a disznót, amit
aztán le is öltek.
Bababútort az
összeragadó csicsókából készítettek, megformálták a kiságyat, asztalt, stb., és
ronggyal vonták be, s így egész babaszobát varázsoltak a kartondobozba.
A babának porból, homokból, vízből lehetett ennivalót főzni, paprika
helyett téglaporral ízesíteni.
Gátépítés: eső után az utcán lefolyó vízben jókat
tapicskolhattak: nem volt még köves az utca, így a sárból minden gyerek gátat
épített, hogy a házuk előtt útját állja a lezúduló víznek.
A fiúgyerekek szaladva rossz hordóabroncsot vagy biciklikereket
hajtottak bottal.
Parittyája, csúzlija minden fiúnak
volt, saját maguk készítették egy jó ágasbot,
kiszabott gumi segítségével, s leginkább verebekre lődöztek vele, kavicsokkal.
Lukas kulccsal lőttek a nagyobb fiúk a lányoknak névnapjukon, este. A kulcs lukas
szárába gyufamérget töltöttek. A kulcs karikájához hosszú zsinórt erősítettek,
ennek másik végére a lukba passzoló szöget kötöttek. A szöget a lukba illesztve
a szerkezetet a zsinórral jól meglóbálták, s a küszöbhöz vagy a vaskerítéshez
vágták. Ezáltal a szög erős ütéssel a méregbe nyomódott, s így a szerkezet
nagyot lőtt.
Madárfészek-keresés-rablás: a környék alapos
megismerését is előmozdította, bizony nem voltak mindig kíméletesek a
madarakkal.
Rongylabda is megtette, ha nem volt igazi.
A földbe kis lyukat ástak. s bizonyos távolságról (kb. 2 méterről)
pöckölték bele gombjaikat. Hasonló a golyózáshoz.
Cicoma: a kislányok
a mezei zsálya ragadós virágát ragasztották a fülükre fülbevaló gyanánt,
pitypang szárából nyakláncot fűztek, virágából a hajukra koszorút kötöttek,
lámpását elfújták, a körmüket kecskerágó piros termésével festették ki.
Patkószeg ügyességi
játék tárgya volt még a háború előtt születettek körében: több patkószeggel
játszották, ügyesen fel-felkapták, fel-feldobták és elkapták.
A maguk készítette játékok
mellett a famunkákban ügyes kezű apák, nagyapák is készítettek játékot a
kicsinyeknek: falovacskát, kisszekeret, babakocsit, és persze a valódi
bababútorokat is ők csinálták: bölcsőt, kiságyat, járókát, állókát.
A károlyfalvi gyerekek 1950-60-70-es években játszott játékait
lejegyezte:
Trifonovné Karajz Borbála