Belterületi elnevezések

Alsó pince, Alsó pincék -nél, -től, -hez - A pincesorok egyike lenn a Dózsa György út mögött. Nem egy utca, hanem 4-5 sor egymás fölött.

1930-as évek 2000-es évek

Alvég -en, -ről, -re - A főutca Ásték felöli része kb. a templomig. Brogli János bíró 1877-ben a templomépítésről szóló írásában kitér az alvégiek és felvégiek közötti nézeteltérésre az új templom helyét illetőleg. (A felvég kívánságára került az utca közepéről jobb oldalra a templom.)

Bikaól - A Dózsa György utcán állt cselédház része, itt tartották a község bikáját, melyet mindennap kihajtottak a csordával. Idehordták fedeztetni a teheneket, vagy ha ez a legelőn történt meg, a csordás este, hazahajtáskor jelentette a gazdának, hogy felfolyatott a tehén, s akkor kapott egy darab szalonnát.

Bikarét -en, -ről, -re - Az Alsó pincesor, a Dózsa György út és a Gerta által határolt buckás, ma már benőtt agyagos földű terület. Régen vályogot vetettek itt, s innen vitték a földet a vert falak készítéséhez és a földes házak, a tornácok tapasztásához, mert jó sárga földje volt. A falu bikája gyakran volt itt kikötve. Libákat is legeltettek itt, a libapásztor Kulcsárnénak itt állt a kis kunyhója. Még régebben - ezt már a mai öregek is csak hallották - majálisok, népünnepélyek, csuportörés, karikadobálás, s más szórakozások színhelye volt.

Bolondfürdető - A Dózsa György utcán álló, zölddel befuttatott ház, amelybe fürdőt építettek a Sátoraljaújhelyből Károlyfalvára, családokhoz kihelyezett elmebetegek számára. A vizet a ház melletti kerekeskútból nyomatták föl a padlására, egy tartályba. A házban egy nagy kibetonozott medence volt. Úgy emlékeznek rá, hogy visítottak a betegek, amikor rájuk engedték a vizet. Benne volt a lakása az elmebetegekre felügyelő ápolónak is, aki Kuruc Jánosné, majd a lánya, Frei Jánosné Kuruc Erzsébet volt. Ma magánház.

Bolt - Szemközt a bekötőúttal, a kocsmával egy épületben. A Kádár-korszakban a pataki ÁFÉSZ kezelésében, az 1960-70-es években a pataki Kozsnyánszky János volt a boltos, később, a 2000-es évekig Hauser József és felesége vezették a boltot és a kocsmát.

Régebben, a háború előtt több bolt is volt a faluban: Stark bácsinak, a zsidónak a Rákóczi és Dózsa György utca sarkán álló házában és Winkler Antalnak az Alvégen.

Winkler-bolt

Buszváró – A temető előtt, a Faluház mellett a 2008-as év folyamán a Saújhelyi önkormányzat által állított, az egész Hegyközben felállítottakkal azonos típusú faházikó. Azelőtt a mellette álló régi tűzoltószertár szolgált ilyen célra

Cigány utca - A Dózsa György utca elnevezése, mert itt lakott az egyetlen cigánycsalád: Kóró Sándor kovácsmester és családja

Cselédház - Hosszú, többlakásos, düledező épület volt a Dózsa György út elején, itt lakott a mindenkori felfogadott csordás, kondás. Ennek egy helyiségében volt a Bikaól. Egyes helyiségeit a termelőszövetkezet hasznosította. A romot 2004 nyarán lebontották, helyére szabadtéri színpadot építettek.

(1960-as évek)

Daráló - A parókia kertjének végében állt, a Lukta út és a Petőfi utca sarkán. Idehordták a kukoricát, árpát villanydarálóval megdaráltatni. A község fizette kezelőjét, Sz. Frei Józsefet (Tanár Jóska bácsit).

Dózsa György utca - hiv. név - A Faluház (régen Tanácsháza) mellett ágazik el a Rákóczi utcából. L. még Cigány utca. Hívják Tanyának is, mert a falu fő részétől kicsit kiesik. Az 1896-os térképen a főutcán kívül még csak itt vannak lakóházak.

Emlékjelek – a templom előterében emléktábla az I. világháború áldozatainak; a templomkertben emlékoszlop a II. világháború áldozatainak (1990 után); a templomkertben a Fekete-erdőből származó emlékkő a betelepülés emlékére (2010); a faluház oromzatán a falu címere (2001)

Faluház - Rákóczi u. 11. A Rákóczi utca és a Dózsa György utca sarkán áll, a temető mellett. Az 1950-es években építették, akkor Tanácsházának hívták, ebben székelt a Községi Tanács. Régebben Rák István (Baksza) házának első részében volt a jegyzőség hivatala, s a Tanácsháza helyén szánkódomb volt. Azt megelőzően a bírói hivatal mindig az aktuális bíró házában volt. Ma már - minthogy Sátoraljaújhelyhez tartozik a község - csak a posta (a 2000-es évekig), az orvosi rendelő van benne, s a kis kultúrterem pici színpaddal. Minden közösségi rendezvény itt zajlott s zajlik: téeszgyűlés, színielőadások és más ünnepségek: anyák napja, öregek napja, bálok. Az ötvenes évektől a nyolcvanas évekig a mozi is itt volt, Brogli Ignác (Drusza bácsi) itt vetítette a keskenyfilmeket vasárnap esténként. A moziplakátok (s minden más hirdetmény) az ő házukkal szemben, egy melléképület utcára néző tűzfalán voltak kiállítva. Itt kapott helyet, amíg létezett, a falusi könyvtár is néhány ezer kötetével, heti egy-kétszeri kölcsönzéssel. A könyvtáros a mindenkori tanító volt. Ma nincs a községnek könyvtára. A hetvenes években pártházat építettek a Tanácsháza mögé, később ez ifjúsági házként funkcionált, ma a kisebbségi önkormányzat helyisége.

Felső pince, Felső pincék -nél, -től, -hez - A három pincesor egyike, fönn az Újtelepnél, mellette, ill. rajta keresztül vezet az út a Kiserdőn át a Vérmány-hegyre és a Hosszúhágóra.

Felvég - A Főutca templomon felüli része. Az út tovább a Kácsárdra, ill. Rudabányácska faluba (továbbiakban Bányácska) vezet.

Fő utca - hivatalos nevén Rákóczi Ferenc utca, Alvégre és Felvégre oszlik, az utca közepén álló templomon alul és felül. Az út kövezett, jobb oldalán gyalogjárda fut. A házak előtt virágoskertek, a járdát meszelt szegélykő választja el az úttesttől. A 2000-es években több lakatlan, pusztuló ház rontja az utcaképet.

Futballpálya - A Luktában van, bár most nincs a falunak futballcsapata. Az 1960-70-es években élénk futballélet folyt, a falusi kupákra rendszeresen beneveztek, s falun belül is gyakran volt vasárnap délutánonként futballmeccs Alvég - Felvég vagy nősök - nőtlenek között. Jó futballisták voltak pl. Kopasz István (Kopasz Öcsi), Deutsch Ferenc (Tatár), Cilli István, Rák Barnabás (Brikkes), Bartus Imre (Bandzsa), Rák Lajos. A mérkőzéseket falusi körben Rák István (Cuju) és Bartus István (Beton) vezette. A terület régebben libalegelő volt. A háború után került át ide a futballpálya a Tábláról, amikor a Luktában házakat kezdtek építeni.

Fürdő -nél, -től, -höz - A Luktában lévő kibetonozott medence, Rendes József háza mögött. Az 1930-as években építették, mert sok tűz volt a faluban, sok csűr leégett. A Stiarlokból (források a Luktában) folyt bele a víz. Ha tűz volt, hordókban szekéren vitték a vizet az oltáshoz. Fürödtek is benne, még az 1960-70-es években is, a gyerekek szórakozásból, a felnőttek pedig géplés után lemosták a port magukról. Ma már nem funkcionál, tönkrement.

Gerta -ban, -ból, -ba - A sváb kert jelentésű szóból. - Gyepes gyümölcsöskertek a Rákóczi utca bal oldalának hátsó kertjei és a vele párhuzamosan húzódó árok (Gerta-gödör) között. A hátsó kertek és a Gerta között keskeny gyalogút fut

Gerta-gödör - A Gerta mögött húzódó árok, legtöbbször kiszáradva, kis fahidacskák vezetnek át rajta a mögötte lévő Szilvásokba. Néhol (pl. Brogli Ignácék gertájában) aszaló állt mellette. Lásd még Szilvások patakja

(NT, 2010)

Gliba háza – Rákóczi u. 18. Egyedülálló oromzatú ház a Főutcán. Gliba a volt tulajdonos (Deutsch Ignác) ragadványneve

Hoffmann háza -nál, -tól, -hoz - Az Újtelepre vezető út fordulójában magában álló ház, ezért válhatott tájékozódási ponttá. Ma már más lakik benne, s több ház is épült mellette.

(1970-es évek)

Iskola - Rákóczi u. 60., a Fő utcán a templom felett. 1863-ban épült két tanteremmel, folyosóval, az udvarban két tanítólakkal. Az első tanító Nevelős Adolf volt. Az iskolában mindig osztatlan oktatás folyt egy-két tanítóval. Az 1962-ben megszűnt a felső-tagozatos oktatás, az 1980-as évek végén pedig az alsó tagozat is, a gyerekeket Sátoraljaújhelybe (továbbiakban Újhely) viszik iskolába. Az 1990-es évektől óvoda

Játszótér - A Petőfi út Lukta út feletti részén baloldalt, hintával, lipityókával.

Katus néni háza – Rákóczi u. 49. 1823-ban épült népi lakóház, műemlékileg védett épület (B.A.Z. m. képes műemlékjegyzéke, 1992.)

Kocsma - 1785-ös említés: a kfalviak „Ujhely nevezetű kortsmája vala” (Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez, helytörténeti folyóirat 1912/64.)

Az 1869-es összeírás szerint az akkor még egyetlen utcán a 3. sz. házban egy zsidó család, Klein Vince családja élt, mint haszonbérlő, aki pálinkafőzőt és kocsmát működtetett.

A mai kocsma a bekötőúttal szemközt áll, a bolttal egy épületben. Raktára volt egykor az ún. "terem", udvara pedig a teremudvar, ahol a bálok, színielőadások zajlottak. Óvoda is működött benne a két világháború között, és főzőtanfolyam. Az 1960-70-es években Hauser János (Kusz Jancsi) volt a kocsmáros, az 1980-2000-es években Hauser József (Csopák)

Kocsmaudvar - lásd Teremudvar

Kossuth Lajos utca - Az Újtelep, s a hozzá vezető út a Rákóczi utca végéből kiágazva.

Középső pince, Középső pincék -nél, -től, -hez - A három pincesor közül a középső az Újtelep felé vezető út mellett, közelebb a Felső pincékhez, mint az Alsókhoz. Egysoros, csak az út bal szélén állnak pincék. Fák, bokrok takarják, a Kossuth utcáról így nem látható

Község csűrje - Brogli János bíró templomépítésről szóló beszámolójában említi: "a téglaégetéshez szükséges fát a község csűrébe szállították". Már nem tudják, hol állt.

Kulcsárné háza - A Bikaréten állt, igazából kunyhó. Kulcsárné cigányasszony volt, libapásztornak fogadta fel a falu. A Bikarétre hajtotta ki reggelente a libákat legelni. A kihajtás első napján nehezen találtak haza a libák, de aztán a vén hazavezette őket. Különböző jelöléseket alkalmaztak a libák megjelölésére, volt, aki bizonyos színnel befestette a hátukon a tollat, mások bevágták az úszóhártyájukat, bal lábon kívül, jobb lábon belül, stb. volt, aki szalagot kötött, "harisnyát" húzott a lábukra. Később Husóczki Ferencné (Husó néni) volt a libapásztor, ő már a Kiserdőbe járt legeltetni. (Ő volt a kisbíró is, dobszó után ő olvasta föl a falu meghatározott helyein az elöljáróság közleményeit.)

Lukta - A Petőfi utca neve, valószínűleg sváb eredetű elnevezés. Féloldalasan beépült út, bal oldalán csak az utóbbi időben épült néhány ház a Rákóczi utcához tartozó kertek végében. Jobboldalán középen megszakítja a futballpálya.

Lukta út lásd még Templom út, a Rákóczi utcát a Petőfi utcával összekötő út a templom mellett.

Magdus néni háza – Rákóczi u. 45. népi jellegű lakóház

Mázsáló – A temető előtt, a tűzoltószertár mellett állt a téesz által működtetett mázsáló

Megyer gyermektábor – Petőfi u. 28. A Templomúttal szemben, a volt Szabadosi-portán épített gyermeküdülő.

Óvoda – az iskola épületében 1993-tól. A német kisebbség országos bázisóvodája. Lásd még Iskola

Pálinkafőzde – az 1869-es összeírás szerint az akkor még egyetlen utcán a 3. sz. házban egy zsidó család, Klein Vince családja élt, mint haszonbérlő, aki pálinkafőzőt és kocsmát működtetett. Később 1924-ben a Fő u. 63. sz. házban felállított pálinkafőzőhöz kéri Brogli Ferenc bíró a minisztertől a Westiczki-féle szeszmérőgép kölcsönadását, mivel a falunak nincs rá pénze (Hauser Z.). Az emlékezet szerint a század első felében állt a Tanyában, a Boschék felett. Üres telken kis ház volt, itt főzték ki a pálinkát gyümölcsből, törkölyből, még a seprűt is kitaposták, és letapasztották homokkal és sárral, aztán főzték ki pálinkának. Fináncok jártak ki ellenőrizni, beszedni az adót. Egy kút is volt mellette.

Parókia - Paplak a templom mögött, a Lukta úton, hozzátartozó gazdasági épülettel, s kerttel. Takaros szép kis kúria, sajnos évek óta lakatlan, s így állaga egyre romlik.

1950-es évek 2000-es évek

Pártház - A hetvenes évek elején építették a Tanácsháza mellé. A funkciójának nemigen felelt meg, mert a párttagok száma elenyésző lehetett, inkább a KISZ-esek használták afféle szabadidőközpontként. A KISZ sem politikai szervezetként funkcionált, inkább jó keretet adott a fiatalok szabadidő-szervezéséhez. Egy e célt szolgáló keret ma is jó szolgálatot tehetne. A rendszerváltás óta az épület a kisebbségi önkormányzat helyisége, s össze van építve a kultúrteremmel.

Petőfi Sándor utca - Hiv. név, lásd Lukta.

Rákóczi Ferenc utca - Hiv. név, lásd Főutca.

Stark-ház - A Dózsa György utca elején álló ház, egykori tulajdonosairól, a zsidó boltosról elnevezve. A családot 1944-ben elhurcolták.

Stiarlok - Sváb eredetű szó, 'ökörlyuk' jelentéssel.[1] Három egymás közelében lévő forrás a luktai árokban, a Szabadosi- és a Rendes-ház közé eső részen. Az egyikbe valamikor egy ökör beletévedt, azóta hívják őket Stiarlohnak. A legalsó, fürdő melletti, kerek, kövekkel körberakott kút volt. Jó lágy vize volt, szombat délután oda jártak kimosni, ami vasárnapra kellett. A kimosott zsebkendőt, fehér zoknit, stb. kiterítették a fűre, s amíg megszáradt, szórakoztak, töltötték az időt. A szövött pokrócokat is ott mosták. Hajmosáshoz, paszulyfőzéshez is onnan vitték a vizet. A Szabadosi-ház mögötti – a Gyermektábor részeként – most ki van tisztítva - szép kis tavacskák -, a többi nincs rendben.

Stufi presszó – 2004-ben épült presszó és önkiszolgáló élelmiszerbolt a Rákóczi utcán (29. sz.), a kettő egy épületben; a tulajdonos (Stumpf Imre) ragadványnevéről nevezték el. A tulajdonos néhány év múlva – tönkremenve – külföldre mant dolgozni, azóta nem üzemel

Szabadtéri színpad – A cselédház helyén építette a Német Kisebbségi Önkormányzat 2004-ben, szemben az önkormányzat épületével, a Dózsa Gy. út elején, a volt Stark-bolt mögött

Tanácsháza - lásd Faluház

Tanya -ban, -ból, -ba - A Dózsa György utca ill. Cigány utca más elnevezése. Kiépülésekor - a 19. században - az egyetlen Főutcához képest kieső "tanya" volt. Ma zegzugos kis utcarészeivel, épülő új házaival a falu egyik szép, hangulatos része.

Téesz-udvar - A Rákóczi utca 25. sz. ház, régebben Géczi Mártonné, Örzse néni udvara. Kétlakásos udvar, a hátsó épületben kapott helyet a falusi Szorgalom Tsz irodája, amíg nem csatlakozott a téesz az újhelyi Új Erő Tsz-hez. A melléképületek a tsz raktárai voltak.

Tejcsarnok – A Dózsa György utcán, a Kisgát felé fordulóban a hetvenes években működött, Hauser Mártonné Winkler Emma volt a begyűjtő. 2009-ben még áll.

Temető - A bekötőúttal szemközt, két bejárattal a középen területébe ékelődő kocsma és vegyesbolt körül, az egyház kezelésében. A legrégibb megmaradt sírkövek az 1910-es évekből valók: Hochvart Mária (1886-1910), Schmidt Rozália-Rák Józsefné (1864-1913), Schmidt Ignácz (1890-1916) és Schmidt Fábián (1888-1918) sírköve. (Genthon István 1961-ben még 18-19. századi sírköveket is látott: Mo. művészeti emlékei, 1980.). Itt van eltemetve a falu egy papja: Háger Sándor érd. esperes plébános, aki az 1950-es években szolgált a faluban, és kántora: Létray Ferdinánd (1873-1954); s itt nyugszanak a falusi származású papok is: Brogli Ferenc (1907-1986) kanonok esperes Budapesten, Burger György (1924-1997) esperes plébános Tarcalon, Csajka István (1920-1965) plébános Mérán, Deutsch György (1920-1986) esperes Kékeden, Jaskó Gábor (1930-1995) esperes plébános Encsen, Rák István (1912-1982) esperes Hernádvécsén, Cserjés József esperes Bodrogkeresztúrban, Burger János plébános a németországi Nagold-Vollmaringenben (utolsó működési helyüket említettem). Szembetűnő, hogy a kis lélekszámú faluból milyen sok pap került ki. Ugyanakkor más értelmiségi pályára lépő kevés akadt. Valószínű, hogy a szegényparaszti sorból ez volt legelérhetőbb kiemelkedés a tehetséges gyerekek számára. A temető fenti bejárata mellett a II. világháború folyamán a faluban és környékén elhunyt román és magyar katonák nyugszanak. (A faluházhoz eső első sírban a vácrátóti Szlovák Mihály fekszik, aki 24 évesen halt meg egy telitalálat következtében Brogli István háza előtt 1944. dec. 15-én. A többiek a falu határában haltak meg, forsponttal hozatta be őket a faluba a bíró, Brogli Ignác.)

Templom - 1777-ben fatornyú templom épült a főutca közepén (Spatak és vidéke, 1933). Harangot 1795-ben öntettek. Kőtemplom 1877-ben épült, az utca közepén álló fatemplom lebontása után. Építésének körülményeiről Brogli János bíró pontról pontra beszámol ugyanazon évben kelt jegyzeteiben, melyet Kovács Lajos tanító lelt fel Brogli István sekrestyésnél (Pos Pista bácsinál) 1936-ban, s készített róla gépiratos másolatot. 1878-ban a kórusra orgonát vettek. A templom 1894. május 14-én a nagy tűzvész során leégett, ugyanazon évben helyreállították. A 213 kilós harangot 1898-ban állították közadakozásból. Harangot állítottak az Amerikába vándorolt falusiak 1922-ben és Rák Márton családja 1935-ben. Pitvarában az I. világháborúban elesettek emléktáblája látható. A templom és a falu védőszentje Nepomuki Szent János, a templom-búcsú május 16-án, ill. a hozzá közeleső vasárnapon van.

Templom-kert -ben, -ből, -be - A Templom körüli bekerített kert nagy hársfával, fenyőfákkal, a templombejárat egyik oldalán kőkereszttel, másik oldalán a második világháborúban elhunytak emlékkövével.

Templom út - A templom mentén a Rákóczi utcát a Petőfi utcával összekötő út, két oldalán csak a parókia, s másik magánporta ill. annak kertje áll. Mondják még Lukta útnak is, mert a Luktába vezet

Terem - Amíg a Tanácsháza nem épült meg, a kocsma hátsó termében (ma raktára) voltak a közösségi rendezvények, bálok, színielőadások. Itt működött a két világháború között nyaranta az óvoda, és itt volt a háború után a főzőtanfolyam is az újhelyi Engelbert Kornélia vezetésével).

Teremudvar, Kocsmaudvar - Nyáron, jó időben a bekerített udvaron rendezték meg akár a bálokat, akár a színdarabokat. Színpadot ácsoltak, s lócákat raktak elébe. Legtöbbször népszínműveket adtak elő. Előadták – többek között - a következő darabokat:

A zöldvári bíró lánya, az 1930-as években, szerepelt benne Karajz Mari

Tóth Ede: A falu rossza (főszereplő Frei István - Gröccse, szerepelt még benne Velti Margit, Tejcse Rózi)

Szigligeti Ede: A cigány, 1940-es évek végén, melyben a kovácsot Lauber József, feleségét Fejjel Manci alakította. Emlékeznek belőle a következő jellemző mondatra: Fújtass, Rózsi!

Géczy István: A gyimesi vadvirág, főszereplők Bartus István - Pityiló és Rák Éva - Sévi, aki nagyon szépen énekelt

A Hargita alján, szerepelt benne Deutsch Katalin (Mici Kati).

A színműirodalom jelesebb darabjai is színre kerültek, pl.

Szigligeti Ede: Liliomfi, főszereplő Hauser Imre - Nyimi, Mariska: Ilu Kati, Szilvai: Zsiga Náci, Szellemfi Burger Zoli volt,

Móricz Zsigmond: Úri muri, Szakmáry Hauser Imre - Nyimi, Eszter Brogli Erzsi, Rozika Burger Mariska, Csörgő Csuli Burger Józsi volt, és Karajz Anti ette a rántottát

Moliere: A fösvény (címszereplő Brogli Vendel - Kelep)

Kisfaludy Károly: Kérők (főszereplők Kopasz Mari, Csikkes Mari, Burger György - Muszi)

Beaumarchais: Figaró házassága (főszereplők Burger György - Muszi, Némethy Anikó, Bartus Imre).

Az előadások szervezésében, betanításában Deutsch Ignác (Gliba), majd Lauber József jeleskedett. Burger György, a későbbi pap vallásos darabokat tanított be:

Él az Isten, játszott benne Deutsch Micike

A negyedik parancsolat, Oti néni énekelt benne

A Madonna üzenete.

Tóth Bálint pap és Létray Ferdinánd kántor is tanított be színdarabokat. Villámtréfákat, egyfelvonásosokat is gyakran játszottak, pl.

A hozomány

A borjú, főszereplő Bodnár István, a történetben nem szabadott borjút vágni, mégis levágták. Emlékeznek a következő vicces mondatokra belőle: Tedd le Vendel! Vedd fel Vendel!

Utoljára az 1970-es években - már a Tanácsházán - adtak elő a fiatalok színdarabokat:

Bartha Lajos: Zsuzsi (főszereplők: Hauser István - Csete, Hochvárt Judit, Bartus István - Beton, Rák Dénes, Lauber Imre, Burger Gábor, Károlyfalvi Mária, Brogli Kata)

Csite Károly: Hej, de szép a lakodalom, főszereplők Velti Magdi, Burger Gábor, Nezáckzi József, Nezáczki Kati

Gárdonyi Géza: Falusi verebek, főszereplők: Burger Gábor, Nezáczki Nándor, Brogli Mária, Burger Sándor, Nezáczki Anna.

Az előadásokat elvitték a szomszéd falvakba, Hercegkútra, Bányácskára is, s onnan is gyakran hoztak előadásokat az ottani fiatalok, pl. a hegyesiek A Fehér Annát (Elvira játszott benne) és a Ne játssz a csókkal (Fejjel-lányok játszottak benne) c. darabokat. Kedves szórakozás volt a falusi embereknek, s jókedvű, hasznos időtöltés a játszóknak, szép emlék mindenkinek.

Tűzoltószertár - Kisebb bodega a bolt mellett, a temető előtt. Később buszváróként funkcionált

Újtelep -en, -ről, -re - A Kossuth utca házai a Fő utcától kissé kijjebb esve, a Hosszúhágó felé. A 14-es háború után osztották ki itt a házhelyeket (Lauber). Az 1953-as katonai térképen már szerepel. Posványos hely volt, Hochvárt Antal egy tavat ásott ott az udvarán, hogy összegyűljön benne a víz. Ma egyre szépülő része a falunak, egyedi színfolt lesz rajta Rendes István szépen alakuló portája.

Viharsarok - A felső pincék végének baloldali, asztalokkal, tetővel komfortosított csücske, ahol a férfiak szívesen elidőznek.

---

[1] A sváb szavakra vonatkozó közléseket ellenőrzés nélkül fogadtam el.