Brogli Andrásné Nezáczki Katalin

Katus néni

Született 1925. Apja Nezáczki Márton, anyja Hauser Anna

Az én apám a Bolha Marci volt. Nyolcan voltunk testvérek, öt lány három fiú. Marci az Ancinak az apja, András, a Zsidó, Antal ő Széphalomra került, Maricsa ő Pestre ment férjhez Horváth Mihályhoz a lakodalom is ott volt, Bözsi a Békiné, Anna a Bartus Jóska felesége, a Magdus ő Újhelyben van, meg én. A Marit a Hites pap nevezte el Maricsának. Hazajött, oszt mondta Anyámnak: Na, Náni, melyik lányt adod nekem? - Hát amelyiket választod! – Nekem ez a Maricsa kell!

Az apám is volt községi elnök, ő intézte a közmunkákat. Ő mondta, hogy „Emberek, voltam a Longon, és lágy”. Kiment megnézni, mielőtt a gulyát kihajtották. Még engem is csúfoltak vele, mikor már nagylány voltam, na hogy a rossz törjön ki benneteket…

Emlékszem a Guszti nánára, ő anyámnak a nagynénje volt. Hoztam neki mindig egy fél liter bort. Egy decit öntött a findzsába, és kenyeret mártogatott bele. Az volt a reggelije.

Velem egyidősek voltak a Hauser Manya, a Buzsa, a Pokoly Rózi a Deutsch Gizi, a Velti Kati – ő fiatalon meghalt, 46-ban, tüdőbeteg volt, ők voltak a barátnők. Fiúk velünk egyidősek voltak a Velti István (a Károlyfalvi Pityu meg Imre apja, a Pisó Kati öccse), a Pisák Bandi (Tóth Bandi) a tanyában, a Schmiedt Gabi meg a Pikula, a Schmiedt Jóska. Ő is meghalt fiatalon, ahogy a vásárból jöttek haza, elütötte egy kocsi, és két nap múlva meghalt. Itt apósoméknál volt az 46-ba vagy 47-be, hogy a fiúk litánia alatt a kamorában ittak, és átjött hozzájuk a pap is. Akkor mondta a Suták Gyuri, hogy „Na, megszakadt a rózsafűzér!”

Én 1947-ben mentem férjhez az Andráshoz. Együtt volt a lakodalmunk a testvérével, (Brogli István) ő a papnak, a Tóth Bálintnak a testvérét vette el, a Margitot. Az ide költözött a pappal szakácsnőnek, házvezetőnőnek, aztán férjhez ment a Pistához. A fényképet a pesti sógorom csinálta, itthon.

Ide jöttünk lakni az apósomékhoz. Az apósom a Pos Pista, ő sekrestyés is volt. Az ő idejében kezdtek magyarul imádkozni a templomban, mert magyar katonák dolgoztak itt valahol, és vasárnap délután jöttek a templomba, de hogy itt svábul imádkoztak, hát indultak kifelé. Akkor előjött apósom a sekrestyéből, és elkezdte magyarul az imádkozást. Apósomnak öt testvére ment ki Amerikába: a Náci, a Matyi, a Jóska, a Zsuzsi néni, meg utoljára a Marci a 20-as években az apósom vízumával, mert neki volt meg, de a Marci ment ki vele, mert meghalt a felesége is meg a gyereke is betegágyban. Amerikában megint megnősült, ott egy kisvárdai nőt vett el, a Vilmát. Apósommal egyszer mentem vásárba Kisvárdára, hát ott mindenki sógornak hívta őt. Csak ketten maradtak itthon. Sok levelet írtak meg fényképeket is küldtek. Csak a Zsuzsi néni jött egyszer haza. A Jóskának a fia pap lett ott. (William Brogly).

Itt találtuk meg nálunk azt a régi írást a templomépítésről, amit a Kovács Lajos tanító gépelt le. Azt apósom tette el biztos. Meg van itt egy nyomtatott meghívó is A falu rosszára, 1936-ban, apósomnak címezve. Most került elő nemrég egy levél, amit ő írt annak a katonának a feleségének, akit itt ért előttük a találat 44-ben. Anyósomról is van fiatalasszonykorából szép régi fénykép. Ő a sötét szoknyás, a másik a testvére, a Kerülőné a kislányával, 1914-ben. Ő Hauser Mária, a testvére meg Margit.

Az András testvérei – ők is sokan voltak - mind máshova nősültek meg mentek férjhez, mi maradtunk itt, meg a Pistáék, ők a tanyában laktak, a Bálinték. Az András vasutas lett, én meg jártam a téeszbe dolgozni, de csak pártoló tag voltam.

Elmondta 2007 nyarán

Meghalt 2007 őszén