Temetés

 

 

A kis faluban mindenki ismeri egymást, így a temetéseken általában mindenki ott volt/van, aki szabaddá tudja tenni magát. Az 1970-es években épült a ravatalozó, azelőtt háztól temettek. A halottat otthon ravatalozták fel az első szobában. A tükröket, képeket fekete textillel borították. Harangoztak érte, ha délelőtt halt meg, még aznap, ha délután, akkor másnap délig. A harangozást az elején háromszor szakították meg, ha férfi halt meg, kétszer, ha nő. Amíg otthon volt a halott, minden este-éjfélig, még régebben hajnalig virrasztottak mellette imádkozva. A sírt a rokon férfiak ásták ki. A koporsóhoz egy csészében szentelt vizet tettek, bukszusgallyal, az érkező gyászolók szenteltvízzel vetettek keresztet a halottra. A temetést a házban kezdte a pap, aztán kivitték a halottat az udvarra, s ott folytatódott a szertartás. Sokszor a templomba is elvitték, ott a mellékoltárnál helyezték el (női ill. férfi oldalon), s gyászmise után vitték le a temetőbe. A koporsót a férfirokonok vitték hatan. A meghalt csecsemő kis fehér koporsóját a keresztapja vitte ölben. A meghalt fiatal leányt fehér menyasszonyi ruhában temették el, a fiatal fiút vőlegényként. A fiúk vőfélyként bokrétával, a lányok koszorúslányoknak öltözve vettek részt a szertartáson. A koporsót a fiúk, lányok közösen vitték. A torra húslevest, töltöttkáposztát főztek, süteményt sütöttek. A temetés után egy hónapig jártak még esténként a házhoz imádkozni a halott lelki üdvéért. Az utolsó este bélessel, süteménnyel kínálták az imádkozó gyászolókat, így köszönve meg a részvétet. Most már a templomban imádkoznak, utoljára 1985-ben Bétus néninek (Hochvárt Istvánné) imádkoztak otthon. A távolabbi rokonok egy hónapig gyászoltak fekete ruhában, kendőben, a közeliek (gyermek, szülő, testvér) fél évig-egy évig, volt, aki kettőig is. A gyerekek előtt nem titkolóztak, a halál, a gyász így fokozatosan tapasztalat alapján vált az élet részeként ismertté előttük.

Fénykép a temetésről ritkán készült, leginkább olyankor, ha külföldre, Amerikába-emigráltak akadtak a rokonok között. Azok is küldtek képet saját halottaikról ill. a temetésről, s az ittmaradtak is az itthon meghalt szülőkről, testvérekről.

Ilyen okból készültek az alábbi fényképek 1954-ben Deutsch Józsefné Winkler Zsuzsanna temetéséről, hogy Amerikába szakadt leányának elküldhessék.

 

Temetés, udvaron

A koporsó körül gyermekei: Deutsch Zsuzsanna (Zsigáné), Deutsch Ignác (Gliba), Deutsch Rozália (Ilu néni) családjukkal

 

Temetés 1954 k

A koporsót a távolabbi férfirokonok viszik.

 

Temetés 1954 k

Hoffmann János plébános temeti.

A sír körül a koporsóvívő távolabbi férfirokonok: Deutsch Flórián, Deutsch Antal, Deutsch Márton

 

 

A gyerekek és fiatalok halála mindig megrázóbb.

Néhány kép az 1961-ben a fiatalon, munkahelyi baleset következtében meghalt Burger László temetéséről

 

Temetés Burger László  Burger Laci temetése.jpg

Burger László temetés 1960 templom.jpg Temetés 4

 

 

Brogli György és Deutsch Mária hat leányuk közül kettőt fiatalon veszítettek el, Mária 1959-ben halt meg rekeszsérv következtében, Terézia pedig 1968-ban hosszas szklerozis multiplex után. A képek az ő temetésükön készültek.

Brogli Terike temetése.jpg  Brogli Terike temetési menete.jpg

 

 

Katonaként országúti karambolban halt meg Velti István, a friss sírnál gyászoló barátai (1974)

Velti István temetése.jpg

 

 

 

A temető

 

Temető kapu

 

A temető a bekötőúttal szemközt terül el közel 1 ha területen.

Írásos feljegyzést róla (eddig) először Brogli János bíró feljegyzéseiben találunk, aki 1877-től rögzítette az új templom építését, illetve az azt követő évek eseményeit. 1877-ben a következőket írja: „Április 25-én […] az illető bíró kirendelte az egész község lakosait, a temető körültöviskelése, a mészgödrök kitisztítása és a régi templomból kilökött s a téglaégetéshez készítendő szükségelt tűzre való fadarabok összehasgatása végett…”

Későbbi feljegyzése szerint: „az 1879-ik évben már Burger János bírósága alatt „Március 20-án a templom körültetét beültették akácz fákkal és ugyanakkor a temetőt is illetőleg az új temetőt.”

Feljegyzései újabb fejezetét 1882-ben  Temető szentelés” címmel kezdi:

„1882-ik év október 22-dik napján egy vasárnapi napon Deutsch Flórián templom-gondnok és ifj. Rák Ignác bírósága alatt ki is az Isten dicsőségére állította az új temető keresztjét az egész község jelenlétében dél előtt szent mise után, melyet Opicz Sándor segédlelkész végezett - az érintett sz.mise után áhitatosan és ünnepélyesen megszentelte az új Temetőt Főtisztelendő Dessewfy Sándor esperes és pataki plébános úr Nevelős Adolf huszadik évében a községben működő kántortanítóval - a midőn négy ministráns volt Deutsch Márton Rák János Hauser Vendel és Brogli Fülöp.”

 

Eszerint a valamikori régi temető a mostani új lehetett, a jobboldali, ahol most a ravatalozó áll.

A baloldali részt az 1870-es évek végén nyitották. Azelőtt körültöviskelt kerítése volt, 1879-ben akácokkal ültették körbe. 1882-ben szentelték ezen új rész keresztjét, melyet ifj. Rák Ignác bíró állíttatott.

Az 1920-as években a megalakuló Hangya Szövetkezet a bekötőúttal szemközt a temetőbe ékelve építtette fel a boltot és a kocsmát, kőfallal körbekerítve. Így a temető egyedülálló módon körbefogja az említett épületet. (Vicces nyelvek szerint a kocsmából a legrövidebb úton juthatni a temetőbe.) Bejárata mindkét oldalról készült. Főként a baloldali (új) részbe temettek a 20. század folyamán, előbb hátra, aztán előre. Ez az oldal betelve, sőt a hátulsó rész lassan elgazosodva, a század vége felé kezdtek újra a jobboldali részbe temetni. Most ez számít újnak. Ide temették a faluból elszármazott papokat, illetve a falu egyik papját és kántorját. Itt nyugszanak második világháború alatt, 1944 decemberében a faluban és környékén meghalt magyar és román katonák, közvetlenül a bejárattól jobbra. Ide épült a ravatalozó 1970 körül előbb középre, majd a bejárathoz közel, jobbra. Ide is készült temetőkereszt, Brogli Ignác saját kezűleg készítette az 1970-es években. A baloldali rész hátulját 2005 őszén kitisztították, így került láthatóvá a régi temetőkereszt, és néhány szép régi sírkő, sírkereszt és töredék, mely a századelő mestereinek ízlését és igényes munkáját dícséri.

 

Régi temetőkereszt  Keresztöredékek               Temetőkereszt új

A régi temetőkereszt (állíttatta ifj. Rák Ignác bíró 1882-ben) néhány hajdani töredékkel, és az új kereszt, melyet Brogli Ignác készített az 1970-es években

 

egy régi Ferenc 1825 Brogli János 1910 Schmiedt Vendel 1910

Régi sírkövek az 1900-1910-es évekből. A kőfaragók feltehetően a szomszédos városokból valók, nagyon szép munkák kerültek ki a kezük alól

 

Schmiedt Vendel 1925 Oszif Erzsébet 1931 Rák István 1902

 

Burger László 1920 Burger György 1928

1920-as, 1930-as évek sírkövei

 

Vaskereszt fekete Vaskereszt szürke Vaskereszt páros

 

Fakereszt  P1010111.JPG

Vas- és fakeresztek a 20. sz. első feléből

 

Soósék 1940.jpg 2007 ősz 035.jpg

1940-1950-es évek

 

Burger L 1960   Brogli Teréz

1960-as évek

 

Temető 1973

1970-es évek

 

Bartus István iff   Bartus Balázs   Cuzi és Krisztina.jpg

1990-es évek

 

2007 ősz 033.jpg  2007 ősz 034.jpg

2000-es évek

 Temetés 011.jpg Temetés 038.jpg

 

Halottak napja 2008 023.jpg  Szlovák Mihály

Hősök sírja

 

Háger S  Létray F

A falu papja és kántora, elhunytak az 1950-es években

 

A Károlyfalváról elszármazott papok szülőfalujuk temetőjében nyugszanak méltó szép helyen.

 

Rák I  Csajka I

 

Deutsch Gy  Brogli F

,

károlyfaéva 2005-10  Burger Gy

 

Cserjés J  Burger J

 

(Trifonovné Karajz Borbála)

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Temető – Adattár

 

 

Térképrajz.bmp

Kattints  a térképre!

 

Az adattár szöveges elrendezésben

 

(Az adattárat összeáll. Trifonovné Karajz Borbála  és Trifonov Tamás - Karajz Margit feljegyzései és Karajz Mátyásné szóbeli közlései alapján)