Búcsúi focimecs bányácskával

Az előző napok a falu készülődésével telnek. Csinosítják a portákat, füvet nyírnak, takarítanak, s nem csak a portákon belül, hanem kívül is gondoskodnak a vendégek megfelelő fogadásáról. A messzire szakadt rokonok ezen a napon érkeznek egyszerre a legnagyobb számban haza. Most találkozhatnak egymással, emlékezhetnek rokonok, ismerősök elszármazottak, bekerültek.

Kijelölik az edzők a kezdő csapatokat. Megjön az ellenfél! Ismerősök, bár nem a focipályáról, hanem a mindennapi életből. Előkerülnek a rekvizítumok, s ebben már jobb a vendég együttes, szó se róla! Lábszárvédő, stoplis cipők, mindenki a szeme sarkából figyeli, de végső soron látszik, kik a felkészültebbek; de a hazai pálya, s a lelkesedés okozott már számtalan váratlan eredményt a gömbölyű labdák világában. Bár a hazaiak némelyike céloz rá, hogy mégis inkább kosárban kéne megmérkőzni, de már késő, csak a bíróra várnak, és kezdődhet a csata első felvonása. Sötétkék mezben a hazaiak, világosban a vendégek. Szabályos, kissé mértéktartó módon, a hátsó alakzatok, a védelem szilárdságára épít mindkét együttes, de rövidesen kard ki kard egymásnak esnek. Hosszú előreadásokkal, kapuk előtti kavarodásokkal telik az első félidő. Sajnos a félidő közepén egy elég potya ízű góllal előnyhöz jut Bányácska csapata. Bár szépít a hazai gárda, a sűrű cserék közepette, némileg zilált csapat erőnlétileg alulmarad a focipályán edzettebb vendégekkel szemben. Félidőben egy góllal vezet az ellenfél. Ásványvíz, némi taktikai tanács, átszervezés, néhány cserejátékos érkezik erősítésképpen. Bár veszni látszik a győzelem reménye, de az erkölcsi sikerhez hozzájárul, hagy a helyiek női játékost is bevetnek, ki többször is szépen tisztáz a támadók elől. Sajnos háromgólos vereség a fiatalok mérlege, de a visszavágón ez ledolgozhatónak tűnik, némi edzésmunka és összeszokottság hiányzik, ennél nem kell több!

Cserélődnek a szereplők, az ifjak helyett összeállnak a tapasztaltabb játékosok a megmérettetéshez. Sajnos itt még egyértelmübbek az előjelek! Mindenki látja, hogy az ellenfél egy összeszokott, rendszeresen fellépő csapat, mi pedig régebben rendszeresen játszó, most kicsit formaidőzítéssel bajlódó együttest állítunk ki, de tudjuk, a labda gömbölyű, a hazai pálya az ellenfél kapuja felé lejt, és különben is megijedni nem szabad. Bár az ellenfél megtesz ezért mindent. Feketébe bújtatott kapus, fegyelmezetten területet védve kiállított hátvédsor, nagy lövésekre készülő csatárok! Egymást fegyelmezett játékra ösztönző rövid parancsszavak hangzanak. Megfélemlítő! De a mieink nem ijednek meg, nyílt sisakkal, kard ki kard rohamoznak, s kapnak is egy gólt rövidesen! Mindössze a számtalan lövést hárító kapusunk ad némi önbizalmat, s alakul ki ez által kiegyensúlyozott mezőnyjáték. A nem épp ideális talajú pálya (kicsit a közepe göröngyös) sokat kivesz mindkét csapatból. Megszaporodnak a cserék, s mivel a vendégek kispadja lényegesen „hosszabb”, ismét gólokra váltják erényüket. A hazaiakon a fiatalokból eddigre regenerálódottak segítenek, s visznek egy kis színt a második félidőben a játékba.
Ezzel a kiegyensúlyozottabbá váló játékban a háromgólos különbség tisztességes helytállásnak minősül.

A figyelmes idegen vagy a kevéssé beavatott falusiak azt veszik észre, hogy a focipálya is csinosodik. Esténként még a máskor néptelen pálya is benépesül. A jól értesültek tudják, hogy mi készül. Bár emlékeznek a régi szokásra, hogy ilyenkor Nősök - Nőtlenek meccset rendeztek hajdan rendszeresen, az utóbbi években hagyományőrzésképpen. Most viszont új hagyomány alapozódik meg! A szomszéd vár, illetve a szomszéd falu, a most divatos településszerkezeti terminológiát használva, a szomszédos, szintén újhelyi településrész Bányácska focicsapatának fogadására készül az ünneplő közönség.

Az ünnep reggelén aztán az arra járó meggyőződhet, hogy komoly dologról van szó! Hálók kerülnek a kapukra, zászlók a pálya köré, s pontos vonalak a pálya beosztását is felfestik! Régen látott formáját mutatja a pálya, ha nem is a teljes nagy pálya alakul ki, de a 7-7 fős csapatoknak elégséges teret ad a mozgásra. A mise alatt a búcsúi forgatagban és után mindenki az eget kémleli, a rádió ugyan fenyeget némi esővel, de bízunk benne, hogy most sem találja el a pesti ember, hogy mi van itt a határszélen... Így is történt, az idő velünk volt! Bár a vendégek, kik messzebbről érkeztek, el-elszállingóztak, de szó se róla tekintélyes számú közönség lett kíváncsi a szomszédvárak mérkőzéseire. Igen többre, hisz a 35 év alattiak és felettiek külön-külön mérettetnek meg! Délután 4 körül gyülekeznek a csapatok. A hazai ifjúság szép számban megjelent, bár az előző edzéseken voltak hiányzók a mérkőzésre az érettségire készülők is letették könyveiket, s látszik cserére is lehet majd számítani, kilesz a csapat!